Amíg a rezsimek célja a túlélés, nem lesz atomháború – Aszódi Attila és Kaiser Ferenc

Az atomkorszak első nyolcvan évében működött az elrettentés elve: nukleáris fegyverrel rendelkező országok nem vívtak egymással direkt háborút. Iránról viszont nem tudjuk, betartaná-e a játékszabályokat – hangzik el podcastadásunkban. Szerdai évfordulós cikkünk után a HetiVálasz is atomkérdésekről szól. Mit tanult a világ a hidegháborúból? Biztos, hogy mindig blöfföl Moszkva, amikor atomcsapással fenyeget? Miért aggasztó, ami Iránban történt? Vendégünk Aszódi Attila atomenergetikai és Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő.

MI összefoglaló

"Az atomkorszak nyolc évtizedes történetében az elrettentés elve megakadályozta a nukleáris fegyverrel rendelkező államok közötti közvetlen háborút. Azonban az új nemzetközi biztonsági kihívások, különösen az iráni atomprogram, bizonytalanságot és aggodalmat keltenek a globális stabilitásban. Az orosz fenyegetések az atomfegyverek bevetésével reálpolitikán alapulnak, melyben a rendszerek túlélése és korlátozott háborús célok meghatározóak. A világ vezető hatalmai óvatosan mérik fel, hogy mikor lépnek túl a fenyegetés határán, a nukleáris eszkaláció elkerülése érdekében."

Hangulat: Negatív (35%)

Érzelmi töltet: pesszimista

Személyek:

Kaiser Ferenc

Aszódi Attila

Putyin

Helyszínek:

Ukrajna

NATO

Hirosima

Moszkva

Irán

Amerikai Egyesült Államok

Nagaszaki

Európa

Hasonló cikkek