Kis-Küküllő
Újra nyit a parajdi sósfürdő a bányakatasztrófa után
7 cikk
+2
Jobbközép





Jobbközép
Legkésőbb július elsején újra megnyílik a parajdi sósfürdő, miután a bányakatasztrófa miatt szükséges helyreállításokat elvégezték. A strand vizét más Salrom egységekből származó sóval újítják fel, és a veszélyes sószennyezést a Korond-patak elterelésével és vízkezeléssel kezelik. Több tárca és hatóság koordinálja a sürgősségi intézkedéseket és a hosszú távú vízellátási megoldások kidolgozását, miközben támogatást nyújtanak a turizmusban érintetteknek is.
Sóhullám okozta környezeti károk a Kis-Küküllő folyóban
5 cikk
Jobbközép




Jobbközép
A Korond-patakban végzett munkálatok miatt nagy mennyiségű sós víz került a Kis-Küküllőbe, ami a helyi élővilág súlyos károsodását eredményezte, több tonna hal pusztult el. A dicsőszentmártoni vízművet leállították, és az érintett településeket ivóvízzel látták el, miközben a lakosságot figyelmeztették a vízfogyasztás takarékosságára és a haltetemek elkerülésére.
Folyamatos felügyelet alatt a Maros sótartalma a parajdi bánya katasztrófája után
4 cikk
Jobbközép



Jobbközép
A parajdi sóbánya körüli katasztrófa miatt a sókoncentráció a Maros folyóban is emelkedett, bár jelenleg a magyarországi szakaszon a mért értékek nem érik el a veszélyes szintet. A román hatóságok hígítással és szivattyúzással igyekeznek csökkenteni a szennyezést. A Kis-Küküllő folyó élővilága súlyosan károsodott, ám a Maros és a Tisza vízminősége továbbra is ellenőrzés alatt áll, és jelenleg nincs rendkívüli veszély. A szakértők azonban aggódnak, hogy az ökológiai katasztrófa továbbterjedhet.
Veszélyes sószennyezés Magyarország felé a parajdi sóbánya összeomlása után
3 cikk
Jobboldali


Jobboldali
A parajdi sóbánya összeomlása sószennyezést okozott a Maros folyóban, amelynek sótartalma jelenleg a megengedett határérték alatt van, de a helyzetet folyamatosan figyelik. A szennyezés gyorsabban érte el Magyarországot, mint várták, és komoly ökológiai károk, köztük tömeges halpusztulás és a térség ökoszisztémájának veszélyeztetése következett be Romániában. A magyar hatóságok és kutatók a maximális készültség mellett mérik a sókoncentrációt, és szükség esetén korlátozhatják az öntözővíz szolgá
Sós víz szennyezés a Korond-patakban a parajdi sóbánya beomlása miatt
3 cikk
Jobboldali



Jobboldali
A parajdi sóbánya régi részlegén történt beomlások miatt ismét sós víz szennyezte a Korond-patakot, ami hal- és hódpusztuláshoz vezetett a Kis-Küküllőben. A román hatóságok nagyteljesítményű szivattyúkkal és vízerőművek édesvíz kibocsátásával próbálják kezelni a helyzetet, miközben vízosztás zajlik a környéken. A parajdi sóbánya turisztikai és gazdasági jelentősége miatt is fontos a gyors megoldás.
Parajdi sóbánya szennyezése elérte a Tiszát és Marost
3 cikk
Jobboldali



Jobboldali
A Parajdi sóbányából származó sószennyezés súlyos ökológiai katasztrófát okozott a Küküllőn, tömeges halpusztulással, és elérte a Maros, valamint a Tisza magyarországi szakaszát, veszélyeztetve a helyi élővilágot és a tiszavirágzást.
Beszakadások és sószennyezés terjedése a parajdi sóbánya térségében
2 cikk
Balközép


Balközép
A parajdi sóbánya környékén bekövetkezett újabb beszakadások miatt sólé került a Korond-patakba, ami tovább növelte a víz sótartalmát, és két helyen édesvíz is befolyt. Ennek következtében kipusztult a halállomány a Kis-Küküllőn, és több elhullott hódot találtak a folyó mentén. Több településen nincs vezetékes ivóvíz, amit tartálykocsikkal szállítanak. A szennyezett víz elérte a Marost, és már Arad megyében is detektálták a szennyezést. A vízügyi hatóságok intézkednek víztározók megnyitásáról és
-
-
-
-
-
-
HVG
Tech & TudományJún 15, 2025 • 10:00