Országgyűlés
Navracsics Tibor cáfolja a romaellenes vádakat az önazonossági törvénnyel kapcsolatban
4 cikk
Kiegyensúlyozott




Kiegyensúlyozott
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az általa beterjesztett önazonossági törvény hátrányosan érintené a roma közösségeket. A miniszter az ATV Heti Napló című műsorában hangsúlyozta, hogy a törvény tiltja a diszkriminációt, és ha egy önkormányzat jogsértő rendeletet alkotna, az megtámadható. Elismerte ugyanakkor, hogy a középfokú végzettséghez kötött beköltözési feltétel diszkriminatívnak tűnik. Navracsics szerint a törvény célja a közösségvédelem, például az üresen álló ingatlanok problémájának kezelése, és tagadta, hogy az elértéktelenítené a falusi ingatlanokat.
Az ÁSZ jelentése szerint a kormánypártok szabályosan, több ellenzéki párt hiányosságokkal gazdálkodott
9 cikk
+4
Kiegyensúlyozott





Kiegyensúlyozott
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentései szerint a Fidesz és a KDNP 2022-es és 2023-as pénzügyi gazdálkodása szabályos volt. Ezzel szemben a Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Mi Hazánk Mozgalom esetében több szabálytalanságot is találtak, például hiányos elszámolásokat, vagyonnyilvántartási problémákat vagy intézkedési tervek nem teljesítését. A pártalapítványok vizsgálata során a Fidesz és a Momentum alapítványainál nem találtak hibát, míg a KDNP, az MKKP és a Mi Hazánk alapítványainál kisebb-nagyobb hiányosságokat tárt fel az ÁSZ.
A kormány 2026 tavaszáig hosszabbítaná a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet
8 cikk
+3
Kiegyensúlyozott





Kiegyensúlyozott
A kormány rendelettervezetet nyújtott be a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” 2026. március 7-ig történő meghosszabbítására, amely 2025. szeptember 6-án járna le. A válsághelyzetet először 2016 márciusában hirdették ki, és azóta folyamatosan meghosszabbítják. Emellett 2022 májusa óta „háborús veszélyhelyzet” is érvényben van. A rendelettervezet szerint a válsághelyzet feltételei fennállnak, bár az ellenzéki pártok és civil jogvédők már a kezdetektől vitatták annak jogszerűségét és a konkrét indokok hiányát. Az elrendelést megalapozó adatok titkosítottak.