Vegyes képet mutat a magyar építőipar: növekedés éves, csökkenés havi alapon

22,2% 22,2% 44,4% 11,1%

Főbb pontok

  • 1

    2025 júniusában az építőipari termelés volumene éves alapon 2,6% (munkanap-kiigazítva 0,9%) növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest.

  • 2

    Havi alapon, szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva az építőipar termelése 5,3%-kal elmaradt a 2025. májusitól.

  • 3

    2025 első félévében az építőipari termelés volumene nem változott az előző év azonos időszakához képest.

  • 4

    Az építőipari termelői árak 2025 második negyedévében átlagosan 5,7%-kal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában.

  • 5

    A megkötött új szerződések volumene 67,8%-kal bővült júniusban, ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó szerződések 147,9%-kal nőttek.

  • 6

    Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 17,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

  • 7

    Az épületek építése stagnált vagy enyhén nőtt (0,4%), míg az egyéb építmények (pl. utak, vasutak) építése 6,5%-kal növekedett.

  • 8

    Az Index és Regős Gábor szerint az uniós források visszatartása és az alacsony kereslet akadályozza a magasabb teljesítmény elérését.

  • 9

    Az Otthon Start program szeptembertől indul, 3%-os fix kamatozású hitellel segíti az első lakás vásárlását vagy építését, és várhatóan élénkíti a lakáspiacot és az építőipart.

Portálok közti különbségek

  • Az Index cikke kiemeli az uniós pénzek hiányának hatását az építőiparra, mint a stagnáló épületek építésének okát, és Regős Gábor közgazdász véleményét is bemutatja.

  • A Pénzcentrum, Piac & Profit, Economx, Privátbankár és Menedzsment Fórum cikkek elsősorban a KSH statisztikai adataira fókuszálnak, kevésbé térnek ki az okokra vagy külső tényezőkre, mint az uniós források.

  • A Magyar Nemzet és a Világgazdaság cikkek hangsúlyosabban foglalkoznak az Otthon Start programmal, mint a szektor várható fellendülésének kulcsával, Horti Flóra elemző véleményét is bemutatva.

  • A 444 cikk óvatosabb hangnemet üt meg a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban, kiemelve a korábbi lendületvesztéseket és a bázishatás szerepét, valamint azt, hogy továbbra is inkább az állami beruházások (utak, hidak) mozgatják az ágazatot, nem a lakásépítések.

Frissítve: 2025. 08. 14. 09:36