Az Egyesült Államok ismét kilép az UNESCO-ból
Júl 22, 2025 • 15:42
Blikk
Júl 22, 2025 • 14:46
Pénzcentrum
Az Egyesült Államok bejelentette kilépését az UNESCO-ból, amely 2026. december 31-én lép hatályba. A döntést Donald Trump elnök hozta, azzal indokolva, hogy a szervezet tevékenysége nem szolgálja az USA nemzeti érdekeit, globalista és ideologikus elképzeléseket támogat, valamint Izrael-ellenes retorikát folytat. Ez már a második alkalom, hogy Trump kilépteti az országot az UNESCO-ból; Joe Biden elnöksége alatt, 2023-ban az USA visszalépett a szervezetbe. A Fehér Ház tisztviselői az UNESCO sokszínűségi, méltányossági és befogadási politikáját, valamint palesztin- és Kína-párti elfogultságát is kifogásolták. Az UNESCO főigazgatója, Audrey Azoulay sajnálatát fejezte ki a döntés miatt.
Főbb pontok
-
1
Az Egyesült Államok bejelentette kilépését az UNESCO-ból, amely 2026. december 31-én lép hatályba.
-
2
A kilépés indoka az UNESCO globalista, ideologikus elképzelései, megosztó társadalmi és kulturális ügyek támogatása, valamint Izrael-ellenes retorikája.
-
3
Donald Trump elnök már első hivatali ideje alatt, 2017-ben is kiléptette az USA-t az UNESCO-ból, hasonló indokokkal.
-
4
Joe Biden elnöksége alatt, 2023-ban az Egyesült Államok visszalépett a szervezetbe, részben Kína növekvő befolyásának ellensúlyozására.
-
5
Az UNESCO főigazgatója, Audrey Azoulay sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, de jelezte, hogy a szervezet felkészült rá.
-
6
Az amerikai kormányzati tisztviselők kifogásolták az UNESCO sokszínűségi, méltányossági és befogadási politikáját, valamint palesztin- és Kína-párti elfogultságát.
-
7
Az USA korábban már 1984-ben is kilépett az UNESCO-ból Ronald Reagan elnöksége alatt, pénzügyi visszaélésekre és vélt elfogultságra hivatkozva, majd 2003-ban George W. Bush elnöksége alatt tért vissza.
Portálok közti különbségek
-
•
A Demokrata portál kiemeli, hogy az UNESCO globalista és ideologikus elképzelései szembenállnak a Trump-féle „Amerika az Első” külpolitikával, és részletesebben foglalkozik az Izrael-ellenes retorika kérdésével. Tammy Bruce és Anna Kelly nyilatkozatait is idézi.
-
•
A Blikk és a 24.hu rövidebb, tényközlőbb cikkek, amelyek főként a kilépés tényére és Trump korábbi hasonló lépéseire fókuszálnak. A Blikk megemlíti, hogy az USA a szervezet költségvetésének 8%-át fedezi, ami jelentősen kevesebb, mint korábban.
-
•
A 444.hu szintén rövidebb, a kilépés tényét és a korábbi amerikai tagsági ingadozásokat emeli ki, különösen Kína befolyásának ellensúlyozását Joe Biden idején.
-
•
A Pénzcentrum és a Telex hasonlóan a Reuters és New York Post értesüléseire hivatkozva számol be a kilépésről, kiemelve Trump korábbi kilépéseit más nemzetközi szervezetekből (WHO, ENSZ Emberi Jogi Tanács). Mindkét portál megemlíti az Izrael-ellenes és antiszemita magatartás vádját.
-
•
A Magyar Nemzet részletesen kitér az UNESCO céljaira és korábbi amerikai kilépéseire, beleértve Ronald Reagan és George W. Bush elnökségét. Megemlíti az USA pénzügyi hozzájárulásának alakulását is.
-
•
A Magyar Hírlap és a Portfolio a legrészletesebben foglalkozik a kilépés indokaival, idézve Anna Kellyt és a Fehér Ház tisztviselőit. Részletesen bemutatják az UNESCO kifogásolt politikáit, mint a „rasszizmusellenes eszköztár” és a „Transforming MEN'talities” kezdeményezés, valamint a Kína-párti elfogultság vádját. Mindkét portál hangsúlyozza az Izrael- és zsidóellenes intézkedéseket, mint a zsidó szent helyek palesztin világörökségi helyszínné nyilvánítását.
Címkék
Ukrajna
Európai Bizottság
Kína
Donald Trump
Irán
Egyesült Államok
Izrael