Rekordszámú felvételi a magyar felsőoktatásban: ponthatárok és népszerű szakok

44,4% 22,2% 33,3%

A 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban rekordszámú, közel 96 ezer hallgató nyert felvételt a magyar egyetemekre, közülük tízből nyolcan állami ösztöndíjas helyre. A legnépszerűbb szakok a mérnök-informatika és a gazdaságtudományi területek voltak. A Budapesti Gazdasági Egyetemre 6200 új diák jutott be, míg a Dunaújvárosi Egyetem egyik szakára maximális, 500 pontos eredménnyel lehetett bekerülni. Ezzel szemben voltak olyan szakok is, ahol rendkívül alacsony, 100 pont alatti ponthatár is elegendő volt a bejutáshoz. A felvételizők mintegy negyedénél adminisztratív hibák merültek fel a pontszámítás során. A Kulturális és Innovációs Minisztérium célja, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ és Európa legjobb száz intézménye közé.

Főbb pontok

  • 1

    A 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban 95 907 hallgató nyert felvételt, ami az elmúlt másfél évtized legmagasabb száma.

  • 2

    Tízből nyolc felvett hallgató államilag finanszírozott képzésben folytathatja tanulmányait, 2500-zal többen, mint tavaly.

  • 3

    A felvett hallgatók fele vidéki felsőoktatási intézményben kezdi meg tanulmányait, és minden ötödik felvett hallgató 30 év feletti.

  • 4

    A legnépszerűbb képzési területek a mérnök-informatika, gazdaságtudomány, pedagógus és orvos-egészségtudomány.

  • 5

    A Budapesti Gazdasági Egyetemre (BGE) 6200 új hallgatót vettek fel, az elsőhelyes jelentkezések 20%-os növekedést mutattak.

  • 6

    A Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodási és menedzsment levelező szakára 500 ponttal lehetett bejutni, ami a maximális pontszám.

  • 7

    A legalacsonyabb ponthatárok közé tartozott a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola gazdálkodási és menedzsment levelező szakja (98 pont) és a Tomori Pál Főiskola hasonló szakja (104 pont).

  • 8

    A tanító alapszakra a ponthatárok nem érték el a 300 pontot egyetlen egyetemen sem.

  • 9

    A kormányzati célkitűzés szerint 2030-ra legalább egy magyar felsőoktatási intézménynek be kell kerülnie a világ és Európa legjobb száz egyeteme közé.

  • 10

    A Pannon Egyetem 30%-kal növelte a felvettek számát a tavalyi évhez képest.

Portálok közti különbségek

  • A Magyar Nemzet cikke kizárólag a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) felvételi eredményeire fókuszál, részletesen bemutatva az intézmény saját adatait és sikereit, mint például a gazdasági területre jelentkezők kiugró érdeklődését és a ponthatárok növekedését. Nem tér ki az országos tendenciákra vagy más egyetemek adataira.

  • A Kontroll és Blikk cikkek átfogóbb képet adnak a felvételi ponthatárokról, kiemelve a legnépszerűbb szakokat (gazdálkodási és menedzsment, pszichológia, jogász, orvos) és az extrém magas, illetve alacsony ponthatárokat különböző egyetemeken (pl. Dunaújvárosi Egyetem, Wekerle Sándor Üzleti Főiskola). A Kontroll említi a keretszámok csökkenését 32 egyetemen, és a pontszámítási hibákat is.

  • A Pénzcentrum, Demokrata és Infostart cikkek Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter nyilatkozataira épülnek, hangsúlyozva a rekord számú felvételt (95 907 fő), az államilag finanszírozott helyek arányát (80%), a vidéki egyetemek növekvő szerepét és a 30 év feletti hallgatók számát. Ezek a cikkek a felsőoktatás vonzerejét és a kormányzati célkitűzéseket (top 100 egyetem 2030-ra) emelik ki. A Pénzcentrum egy reklámblokkot is tartalmaz személyi kölcsönökről.

  • A 24.hu cikke szintén Hankó Balázs nyilatkozatára épül, hasonlóan a Pénzcentrum, Demokrata és Infostart cikkekhez, de rövidebb és tömörebb, kevesebb részlettel. Kiemeli a mérnök-informatika terület népszerűségét és a gazdasági-társadalmi szempontból fontos tudományterületek hangsúlyozását.

Frissítve: 2025. 07. 24. 11:05