Ukrajnai korrupcióellenes törvény: belföldi tiltakozások és nemzetközi aggodalmak

60,0% 10,0% 20,0% 10,0%

A korrupcióellenes rendszer leépítése veszélyes irány Ukrajna számára

Júl 24, 2025 • 12:41

Magyar Nemzet

Amikor az állam elveszíti a féket – miért veszélyes a korrupcióellenes rendszer leépítése?

Júl 24, 2025 • 11:11

Origo

A Politico megtalálta Ukrajna ellenségét

Júl 24, 2025 • 10:53

Magyar Hírlap

Nahát, a Politico is kimondta: Ukrajna vezetése Ukrajna ellensége

Júl 24, 2025 • 09:31

Mandiner

Földindulás történt Brüsszelben: sorra állnak át a politikusok Orbán oldalára

Júl 24, 2025 • 09:25

Mandiner

„A férjemék a lövészárokban nem ezért harcolnak” – sokat kockáztat Zelenszkij a korrupcióügyi döntéssel

Júl 24, 2025 • 11:06

24.hu

Zelenszkij lecsapott a „sorosistákra”: mi jön ezután Ukrajnában?

Júl 24, 2025 • 06:00

Mérce

Ursula von der Leyen keményen nekiment Zelenszkijnek – ez áll a háttérben

Júl 24, 2025 • 05:35

ATV

Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök aláírta azt a törvényt, amely korlátozza a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SAP) függetlenségét, a főügyészség alá rendelve őket. Ez a lépés széleskörű tiltakozásokat váltott ki Ukrajnában, és komoly aggodalmakat keltett a nemzetközi közösségben, különösen az Európai Unióban, amely Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit és a pénzügyi támogatásokat veszélyeztetve látja. Zelenszkij az orosz befolyás elleni védekezéssel indokolta a döntést, de bizonyítékot nem mutatott be. Az ellenzéki képviselők és elemzők szerint a törvény a hatalom koncentrálódását és a demokratikus intézmények gyengítését célozza. Az elnök ígéretet tett egy új törvényjavaslat benyújtására, amely orvosolja az aggodalmakat és biztosítja a korrupcióellenes intézmények függetlenségét.

Főbb pontok

1
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely a Nemzeti Korrupcióellenes Irodát (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséget (SAP) a főügyészség alá rendeli, ezzel korlátozva függetlenségüket.
2
A törvénymódosítás ellen országszerte tüntetések zajlottak Kijevben, Lvivben, Dnyipróban, Odesszában és Mikolajivban.
3
Az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, António Costa és Marta Kos, aggodalmukat fejezték ki a törvény miatt, hangsúlyozva, hogy az veszélyezteti Ukrajna EU-csatlakozását és a pénzügyi támogatásokat.
4
Zelenszkij azzal indokolta a törvényt, hogy meg kell szüntetni az orosz befolyást a korrupcióellenes szervekben, de erre nem mutatott be bizonyítékot.
5
Az ellenzéki képviselők és civil szervezetek szerint a törvény a hatalom koncentrálódását és a demokratikus intézmények gyengítését célozza.
6
Zelenszkij ígéretet tett egy új törvényjavaslat benyújtására, amely megerősíti a jogrendet és megőrzi a korrupcióellenes intézmények függetlenségét.
7
A törvényt olyan képviselők szavazták meg, akik maguk is a korrupcióellenes intézmények hatáskörébe tartoznak, ami súlyos érdekellentétet jelez.
8
A módosítás megszünteti a főügyész felett gyakorolható eljárásjogi ellenőrzést, és lehetővé teszi, hogy a főügyész befolyásolja a korrupciós nyomozásokat.
9
A magas rangú tisztségviselők elleni eljárásokat mostantól csak a főügyész indíthatja, ami nehezíti a politikailag kényes ügyek feltárását.
10
A Mérce cikke szerint a törvény a nyugati civil pénzből élő „állammenedzserek” osztályát érinti, és a „nemzetbiztonság” hivatkozásával fojtja el a kritikát.

Portálok közti különbségek

•
A Magyar Nemzet és az Origo cikkei hasonlóan, Mikola Mjagkov ukrán jogász véleményére hivatkozva elemzik a törvény veszélyeit, kiemelve a NABU és SAP függetlenségének elvesztését, az érdekellentéteket és a nemzetközi bizalom elvesztésének kockázatát. Mindkét portál jobboldali, kormányközeli.
•
A 24.hu (közép, kormánytól független) a tüntetésekre és a katonák demotivációjára helyezi a hangsúlyt, idézve egy tüntető nőt és egy veteránt, akik a háborús erőfeszítések értelmetlenségét emelik ki a korrupcióellenes szervek leépítése miatt.
•
A Magyar Hírlap és a Mandiner (jobboldali, kormányközeli) a Politico cikkére hivatkozva állítják, hogy Ukrajna saját, félig autokratikus vezetése a belső ellenség, és Zelenszkij azért korlátozza a korrupcióellenes szervek hatásköreit, mert azok a kormány korrupciós ügyeihez kerültek közel. Kiemelik az USA lehetséges nyomásgyakorlásának hiányát.
•
A Mandiner egy másik cikke ("Földindulás történt Brüsszelben") Orbán Viktor álláspontját emeli ki, miszerint az EU vezetői is aggódnak a jogállamiság hiánya miatt Ukrajnában, és ez veszélyezteti az EU-csatlakozást.
•
Az Economx és a Magyar Hírlap egy másik cikke ("Zelenszkij új törvényt ígért") Zelenszkij bejelentésére fókuszál, miszerint új törvényjavaslatot nyújt be a korrupcióellenes intézmények függetlenségének megőrzésére, válaszul a belföldi és nemzetközi aggodalmakra.
•
A Mérce (közép, kormánytól független) a legmélyebb elemzést nyújtja, Zelenszkij lépését a „sorosistákra” (nyugati civil pénzből élő „állammenedzserek” osztálya) való lecsapásként értelmezi. Kiemeli a háborús helyzetet, a mozgósítási visszaéléseket, az oligarchák és a „globálisan beágyazott középosztály” harcát, valamint az ultranacionalista fegyveres alakulatok szerepét. A cikk szerint Zelenszkij talán azért akar teljhatalmat, hogy ne függjön az EU nyomásától a tűzszüneti tárgyalások során.
•
Az ATV (baloldali, kormánytól független) Ursula von der Leyen kemény kritikájára és a bővítésért felelős uniós biztos, Marta Kos nyilatkozatára fókuszál, hangsúlyozva, hogy a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem elengedhetetlen Ukrajna EU-s útjához.