30 milliárd forint nyereség az autópálya-koncesszióból: állami kifizetések Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégeinek
Aug 08, 2025 • 08:16
24.hu
Aug 08, 2025 • 07:07
Menedzsment Fórum
Aug 08, 2025 • 09:56
Népszava
Aug 08, 2025 • 07:00
Telex
Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. 2022 szeptembere óta üzemelteti és fejleszti a magyar gyorsforgalmi úthálózat nagy részét egy 35 éves koncessziós szerződés keretében. A cég 2024 decemberéig 383 milliárd forint koncessziós díjbevételt számolt el, és 30,9 milliárd forint nyereséget realizált, melynek nagy részét osztalékként fizették ki a tulajdonosoknak. A G7.hu által közzétett információk szerint az állam eddig több díjat fizetett, mint amennyibe a sztrádák üzemeltetése és felújítása került, és jelentős új építési projektek még nem indultak el. A jövőben nagyszabású fejlesztések várhatók, melyek finanszírozásában Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó bankok és biztosítók is részt vesznek, és az építési munkákban a tulajdonosok építőipari cégei is érintettek. Az Európai Bizottság vizsgálja a koncessziós szerződést uniós jogi szempontból.
Főbb pontok
-
1
A hazai gyorsforgalmi úthálózat nagy részét 2022 szeptembere óta a Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. fejleszti és üzemelteti egy 35 éves koncessziós szerződés keretében.
-
2
2022 szeptembere és 2024 decembere között az MKIF Zrt. 383 milliárd forint koncessziós díjbevételt számolt el, és a kapcsolódó cégekkel együtt 30,9 milliárd forint nyereséget realizáltak.
-
3
A nyereség csaknem teljes egészét, 30,5 milliárd forintot fizettek ki osztalékként a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapoknak, amelyek az MKIF tulajdonosai.
-
4
A G7 szerint az állam eddig több koncessziós díjat fizetett, mint amennyibe a sztrádák üzemeltetése és felújítása került, és jelentős új építési projektekbe még nem fogtak bele.
-
5
Az MKIF Zrt. 542 millió forintos osztalékát a tulajdonosok tőkeemelésre fordították olyan cégeknél, amelyek részt vesznek a fejlesztésekben.
-
6
A Telex kiemeli, hogy a tulajdonosok építőipari cégei (V-Híd, Duna Aszfalt) közbeszerzés nélkül vehettek részt a felújításokban, így további nyereséghez juthattak.
-
7
Az M1-es autópálya bővítése 2025 szeptemberében indul, az M7 bővítése és az M200 építése 2027-ben kezdődik, melyek becsült értéke meghaladja az 5000 milliárd forintot.
-
8
Az M1-es bővítésének finanszírozásához 400 milliárd forint hitelt vesz fel az MKIF Primus Zrt., melynek felét az MBH Bank adja, további magyar bankok, köztük az OTP Bank részvételével.
-
9
Az Európai Bizottság vizsgálja a koncessziós szerződést uniós jog megsértése miatt, mivel szerintük a koncesszorra nem hárul elég működési kockázat, és az időtartam is meghaladja a megengedettet.
Portálok közti különbségek
-
•
Az Economx, Népszava, 24.hu, 444 és Menedzsment Fórum cikkek mind a G7.hu cikkére hivatkoznak, mint elsődleges forrásra, így a ténybeli információk nagyrészt megegyeznek.
-
•
Az Economx cikk rövidebb, és a kapcsolódó cikkekre hivatkozva utal Mészáros Lőrinc egyéb üzleti érdekeltségeire (borok, titokzatos cégügy).
-
•
A Népszava és a 444 cikkek hangsúlyozzák a "NER-es vállalkozók" kifejezést, ami a kormányközeli üzleti körre utal, ezzel politikai felhangot adva a gazdasági hírnek.
-
•
A 24.hu és Menedzsment Fórum cikkek kiemelik, hogy eddig jelentős fejlesztéseket nem indítottak el, de hamarosan nagyszabású építkezések kezdődnek.
-
•
A Telex cikke a legátfogóbb, részletesen elemzi a finanszírozási struktúrát, a banki hiteleket (MBH Bank, OTP Bank), a biztosítási hátteret (CIG Pannónia), és a tulajdonosok építőipari cégeinek (V-Híd, Duna Aszfalt) szerepét a felújításokban. Emellett kitér az Európai Bizottság vizsgálatára és az uniós jogi aggályokra is, valamint az MKIF válaszára az osztalékok felhasználásával kapcsolatban.
Címkék
Magyarország
Brüsszel
Európai Bizottság