Aug 22, 2025 • 12:11

Infostart
Aug 22, 2025 • 12:11
Infostart
Aug 22, 2025 • 11:28
Economx
Aug 22, 2025 • 12:49
Portfolio
Aug 22, 2025 • 12:48
Privátbankár
Aug 22, 2025 • 12:12
Menedzsment Fórum
Aug 22, 2025 • 12:12
Piac & Profit
Aug 22, 2025 • 12:03
Pénzcentrum
Aug 22, 2025 • 11:56
Pénzcentrum
Aug 22, 2025 • 11:52
Privátbankár
Aug 22, 2025 • 11:11
Menedzsment Fórum
Aug 22, 2025 • 11:07
Blikk
Aug 22, 2025 • 10:53
Portfolio
Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok Klubja zárt Facebook-csoportban jelentette be az árrésstop meghosszabbítását, mely augusztus 31. után is érvényben marad az élelmiszerboltokban és drogériákban. A részletek, mint például az intézkedés új határideje, egyelőre nem ismertek. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kritikusan nyilatkozott a döntésről, hangsúlyozva, hogy az árrésszabályozás gazdaságot erodáló hatású, és az inflációt inkább a beszállítói árak okozzák. Elemzők szerint az árrésstop mintegy 1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, de az még így is magas. A kiskereskedők veszteségekről számolnak be, és az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az intézkedés miatt.
Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok Klubja zárt Facebook-csoportban jelentette be az árrésstop meghosszabbítását.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nem ért egyet az intézkedés meghosszabbításával, gazdaságot erodáló hatásáról beszél.
Az OKSZ szerint az inflációt a beszállítói árak okozzák, nem a kiskereskedelmi árrés.
Elemzők szerint az árrésstop mintegy 1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, de az még így is meghaladja a jegybanki célsávot.
Az árrésstopot eredetileg 30 élelmiszerre vezették be, majd 30 drogériai termékre is kiterjesztették, 10-15%-os árréskorláttal.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint az árrésstop veszteségbe fordította a kiskereskedőket.
Az OKSZ felmérése szerint a vásárlók 75%-a érzékel érdemi élelmiszerár-emelkedést, és a gazdaságpolitikát tartja felelősnek.
A KSH adatai szerint 2024-ben 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység zárt be Magyarországon.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az árrésstop miatt.
A kormányzati kommunikáció szerint az árrésstop sikeresen mérsékelte az inflációt és árcsökkenést hozott az érintett termékeknél.
A Portfolio, Pénzcentrum és Infostart cikkek részletesebben ismertetik az árrésstop bevezetésének körülményeit, az érintett termékek listáját és az elemzői véleményeket az inflációra gyakorolt hatásáról, valamint a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket (pl. 2026-os választásokig való fennmaradás).
A Privátbankár, Menedzsment Fórum és Piac & Profit cikkek nagyobb hangsúlyt fektetnek az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) álláspontjára, kiemelve az árrésszabályozás gazdaságot erodáló hatását, a kisboltok bezárási hullámát és a beszállítói árak problémáját, mint az infláció fő okát. Emellett említik a GVH vizsgálati megállapításait is a kiskereskedők veszteségeiről.
A Népszava és HVG cikkek kiemelik a bejelentés rendhagyó módját (zárt Facebook-csoport) és a hivatalos tájékoztatás hiányát, valamint az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárását, mint negatív következményt.
Az Economx cikk megemlíti Gulyás Gergely korábbi nyilatkozatát a kormányülésről és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter véleményét arról, hogy az árszabályozás akár örökre velünk maradhat, illetve az oroszok munkácsi rakétatámadására adott kormányzati kommunikációt, ami elvitte a tegnapi napot.
A Blikk cikkek is kiemelik a bejelentés szokatlan módját, és részletesebben kitérnek az árrésstopok inflációra gyakorolt hatására a kormányzati kommunikáció szerint, valamint Gulyás Gergely nyilatkozatára, miszerint több érv szól a megtartása, mint a megszüntetése ellen.