A magyar gazdasági növekedés és a lakossági megtakarítások helyzete: eltérő értékelések

15,4% 11,5% 50,0% 23,1%

A cikkek a magyar gazdaság és lakosság pénzügyi helyzetét elemzik több szemszögből. A kormány lefelé módosította a 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését 1%-ra, amit az ipar és a mezőgazdaság gyenge teljesítményével magyaráz. Ezzel párhuzamosan a forint is gyengült. A Provident kutatása szerint a magyar lakosság jelentős része (27,1%) nem képes megtakarítani, és pénzügyileg kiszolgáltatott. Ezzel szemben egyes elemzések és jelentések a magyar középosztály vagyonának növekedését és az EU-ban magas megtakarítási rátát emelik ki, cáfolva az elszegényedés mítoszát. A cikkek kitérnek a pénzügyi tudatosság fontosságára és a befektetési lehetőségekre is.

Főbb pontok

  • 1

    A kormány 2025-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 3,4%-ról 2,5%-ra, majd 1%-ra csökkentette.

  • 2

    Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az ipar gyenge teljesítménye és az aszály miatti mezőgazdasági visszaesés felelős a lassabb növekedésért.

  • 3

    A kormány 2026 második negyedévére várja a 4%-os GDP-növekedési cél elérését.

  • 4

    Új lakhatási programot terveznek az állami alkalmazottak számára, valamint további adócsökkentéseket és kkv-támogatásokat.

  • 5

    A Provident Pénzügyi Zrt. kutatása szerint a magyar lakosság 27,1%-a egyáltalán nem tud félretenni, ami folyamatosan növekvő arány.

  • 6

    Nemzetközi összevetésben Magyarországon a legrosszabb a helyzet a vizsgált Provident országok (Lengyelország, Csehország, Románia) között a megtakarítási képesség terén.

  • 7

    A nők és az idősebb korosztály tagjai nehezebb helyzetben vannak a megtakarítások szempontjából.

  • 8

    A lakosság közel fele (44%) pénzügyileg rendkívül sérülékeny, mivel nincs elegendő vésztartaléka.

  • 9

    Az UBS befektetési bank szerint 2024-ben Magyarországon nőtt legdinamikusabban a középosztály vagyona Európában, meghaladva a nyugati országokat.

  • 10

    A Demokrata által idézett Hegedűs Tamás (Századvég) szerint a szegénységi kockázat harmadával csökkent Magyarországon 2010 óta, és a megtakarítási ráta a legmagasabb az EU-ban.

  • 11

    A Pénzcentrum cikke szerint a magyar lakosság több mint 70%-a rendelkezik valamilyen megtakarítással, de a többség nem tekinti magát befektetőnek.

  • 12

    A magyarok havonta átlagosan 91 ezer forintot tesznek félre, ami a nettó jövedelmük 18,5%-a, ezzel az EU élmezőnyébe tartoznak.

  • 13

    A Pénzcentrum egy másik cikke szerint a világ leggazdagabb 1%-a 2015 óta több mint 33,9 billió dollárral növelte vagyonát, ami 22 alkalommal lenne elegendő a globális szegénység felszámolásához.

Portálok közti különbségek

  • Az Economx, ATV, Piac & Profit, Pénzcentrum, HVG és 24.hu cikkek a Provident kutatására hivatkozva a magyar lakosság pénzügyi kiszolgáltatottságát és alacsony megtakarítási képességét hangsúlyozzák, kiemelve a nemzetközi összehasonlításban is rossz helyzetet és a növekvő tendenciát.

  • A Népszava, Privátbankár, Menedzsment Fórum, Blikk, 444, Index, Telex és Portfolio cikkek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentésére fókuszálnak, miszerint a kormány lefelé módosította a 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését 1%-ra. Ezek a cikkek kritikusan viszonyulnak a korábbi, optimistább kormányzati várakozásokhoz (pl. 'repülőrajt').

  • A Mandiner és Demokrata portálok, amelyek jobboldali, kormányközeli médiumok, pozitívabb képet festenek a magyar gazdaságról. A Mandiner az UBS jelentésére hivatkozva a középosztály vagyonának dinamikus növekedését emeli ki Magyarországon, míg a Demokrata Hegedűs Tamás (Századvég) elemzését közli, amely cáfolja a magyar elszegényedés mítoszát, és a magas megtakarítási rátát, valamint a jövedelmek növekedését hangsúlyozza 2010 óta.

Frissítve: 2025. 07. 29. 13:36