Az ÁSZ kifogásolja a főváros tömegközlekedési jegyárainak változatlanságát és az iparűzési adó felhasználását

25,0% 50,0% 25,0%

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentésében kritikát fogalmazott meg a főváros felé, amiért 2019 és 2023 első féléve között nem emelte a tömegközlekedési jegy- és bérletárakat, és nem a jogszabályban előírt módon, elsősorban a közösségi közlekedésre fordította az iparűzési adóbevételt. Az ÁSZ szerint ez hozzájárult a BKV alulfinanszírozottságához és a hiány növekedéséhez, valamint a 14 év alattiak ingyenes utaztatása is bevételkiesést okozott. Karácsony Gergely főpolgármester azzal érvelt, hogy az iparűzési adóból a város egyéb kötelező közszolgáltatásait is finanszírozni kell. A BKK cáfolta a járműpark leromlásáról szóló állításokat, hivatkozva a metrófelújításra és az új járművek beszerzésére.

Főbb pontok

  • 1

    Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint Budapest nem emelt jegy- és bérletárakat 2019 és 2023 első féléve között, ellentétben más nagyvárosokkal.

  • 2

    Az ÁSZ kifogásolja, hogy a főváros nem elsősorban a közösségi közlekedésre fordította az iparűzési adóbevételt, holott a jogszabály ezt írja elő.

  • 3

    Karácsony Gergely főpolgármester szerint az iparűzési adóból kell működtetni a várost és fizetni a szolidaritási hozzájárulást, nem csak a közösségi közlekedést finanszírozni.

  • 4

    Az ÁSZ szerint a jegyáremelés elmaradása és a 14 év alattiak ingyenes utaztatása miatt a főváros jelentős bevételtől esett el, ami hozzájárult az alulfinanszírozottsághoz.

  • 5

    A BKK szerint a járműpark leromlásáról beszélni túlzás, mivel a vizsgált időszakban fejeződött be az M3-as metró felújítása, és számos új járművet szereztek be.

  • 6

    A „hiány” a BKV-nál 2019-es 3,8 milliárdról 2022 végére 26,2 milliárd forintra nőtt az ÁSZ szerint.

  • 7

    A Népszava cikk megemlíti, hogy a forrásmegosztási törvényt 2015-ben módosította a kormány, ami növelte a főváros iparűzési adóbevételét, de kötelezően a BKV-ra fordítandóvá tette azt, miközben csökkentette az állami normatívát a közösségi közlekedésre.

Portálok közti különbségek

  • A 24.hu és a Blikk cikkek hasonlóan, objektíven mutatják be az ÁSZ jelentésének főbb pontjait és Karácsony Gergely válaszát, kiemelve a jegyáremelés elmaradását és az iparűzési adó felhasználását.

  • Az Index cikk rövidebb, tömörebb összefoglalót ad, szintén az ÁSZ állításaira és a főváros reakciójára fókuszálva.

  • A Népszava cikk a legrészletesebb, nemcsak az ÁSZ jelentés tartalmát és a főváros válaszát ismerteti, hanem kontextusba is helyezi a forrásmegosztási törvény módosítását, visszamenőleg bemutatva annak eredetét és a korábbi főpolgármester, Tarlós István reakcióját, valamint a kormányzati normatíva csökkentését. Ez a háttérinformáció hiányzik a többi portál cikkéből.

Frissítve: 2025. 08. 05. 10:28