Aug 05, 2025 • 09:00

Index
Aug 05, 2025 • 09:00
Index
Aug 05, 2025 • 10:16
24.hu
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentésében kritikát fogalmazott meg a főváros felé, amiért 2019 és 2023 első féléve között nem emelte a tömegközlekedési jegy- és bérletárakat, és nem a jogszabályban előírt módon, elsősorban a közösségi közlekedésre fordította az iparűzési adóbevételt. Az ÁSZ szerint ez hozzájárult a BKV alulfinanszírozottságához és a hiány növekedéséhez, valamint a 14 év alattiak ingyenes utaztatása is bevételkiesést okozott. Karácsony Gergely főpolgármester azzal érvelt, hogy az iparűzési adóból a város egyéb kötelező közszolgáltatásait is finanszírozni kell. A BKK cáfolta a járműpark leromlásáról szóló állításokat, hivatkozva a metrófelújításra és az új járművek beszerzésére.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint Budapest nem emelt jegy- és bérletárakat 2019 és 2023 első féléve között, ellentétben más nagyvárosokkal.
Az ÁSZ kifogásolja, hogy a főváros nem elsősorban a közösségi közlekedésre fordította az iparűzési adóbevételt, holott a jogszabály ezt írja elő.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint az iparűzési adóból kell működtetni a várost és fizetni a szolidaritási hozzájárulást, nem csak a közösségi közlekedést finanszírozni.
Az ÁSZ szerint a jegyáremelés elmaradása és a 14 év alattiak ingyenes utaztatása miatt a főváros jelentős bevételtől esett el, ami hozzájárult az alulfinanszírozottsághoz.
A BKK szerint a járműpark leromlásáról beszélni túlzás, mivel a vizsgált időszakban fejeződött be az M3-as metró felújítása, és számos új járművet szereztek be.
A „hiány” a BKV-nál 2019-es 3,8 milliárdról 2022 végére 26,2 milliárd forintra nőtt az ÁSZ szerint.
A Népszava cikk megemlíti, hogy a forrásmegosztási törvényt 2015-ben módosította a kormány, ami növelte a főváros iparűzési adóbevételét, de kötelezően a BKV-ra fordítandóvá tette azt, miközben csökkentette az állami normatívát a közösségi közlekedésre.
A 24.hu és a Blikk cikkek hasonlóan, objektíven mutatják be az ÁSZ jelentésének főbb pontjait és Karácsony Gergely válaszát, kiemelve a jegyáremelés elmaradását és az iparűzési adó felhasználását.
Az Index cikk rövidebb, tömörebb összefoglalót ad, szintén az ÁSZ állításaira és a főváros reakciójára fókuszálva.
A Népszava cikk a legrészletesebb, nemcsak az ÁSZ jelentés tartalmát és a főváros válaszát ismerteti, hanem kontextusba is helyezi a forrásmegosztási törvény módosítását, visszamenőleg bemutatva annak eredetét és a korábbi főpolgármester, Tarlós István reakcióját, valamint a kormányzati normatíva csökkentését. Ez a háttérinformáció hiányzik a többi portál cikkéből.