Az EU költségvetési javaslata és a kárpátaljai templomgyújtás feszültségeket okoz
Júl 18, 2025 • 17:46
Index
Júl 18, 2025 • 17:00
Portfolio
Júl 18, 2025 • 14:10
Blikk
Júl 18, 2025 • 13:05
Magyar Hang
Júl 18, 2025 • 15:23
Telex
Júl 18, 2025 • 15:13
Telex
Júl 18, 2025 • 13:12
HVG
Júl 18, 2025 • 12:19
Telex
Az Európai Bizottság új, 2028-2034-es hétéves költségvetési javaslata jelentős vitákat váltott ki Magyarországon és az EU-ban. A magyar kormány, élén Orbán Viktorral és Bóka János miniszterrel, elfogadhatatlannak tartja a tervezetet, főként az Ukrajnának szánt jelentős források és az agrártámogatások csökkentése miatt. Szerintük a költségvetés 20-25%-a Ukrajnába áramlana, és a jogállamisági feltételrendszer politikai nyomásgyakorlásra adna lehetőséget. Ezzel szemben az Európai Bizottság képviselői, mint Piotr Serafin, igyekeznek eloszlatni a félreértéseket, hangsúlyozva a rugalmasságot és a hatékonyságot. Az agrártámogatások tervezett átalakítása, amely a területalapú helyett jövedelemhez kötött rendszert vezetne be, szintén megosztja a véleményeket: egyesek szerint a kisebb gazdaságoknak kedvezne, mások szerint forráselvonást jelent. Eközben Kárpátalján felgyújtottak egy görögkatolikus templomot magyarellenes feliratokkal, ami diplomáciai feszültséget okozott. A magyar kormány ezt magyarellenes atrocitásnak tekinti, és szankciókat követel, míg ukrán és független szakértők orosz provokációt sejtenek a háttérben. Az Otthon Start program bevezetése is szóba került, mint a fiatalok lakásvásárlását segítő, biztonságos hitelkonstrukció.
Főbb pontok
-
1
Az Európai Bizottság új, 2028-2034-es hétéves költségvetési javaslata 2000 milliárd eurós keretet irányoz elő.
-
2
A magyar kormány és Orbán Viktor szerint a tervezet elfogadhatatlan, mert aránytalanul nagy részt, 20-25%-ot Ukrajnának szán, és csökkentené az agrártámogatásokat.
-
3
Bóka János EU-ügyi miniszter szerint a javaslat a Bizottság és Ukrajna érdekeit szolgálja, és a jogállamisági feltételrendszer megerősítése politikai nyomásgyakorlásra adna lehetőséget.
-
4
Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa szerint félreértés, hogy a gazdák kevesebb pénzt kapnának, és a javaslat rugalmasabb, hatékonyabb forrásfelhasználást tenne lehetővé.
-
5
A Portfolio és Qubit cikkek részletesen elemzik az agrártámogatások átalakítását, kiemelve, hogy a területalapú támogatások helyett jövedelemhez kötött, differenciált rendszert vezetnének be, ami a kisebb gazdaságoknak kedvezne.
-
6
Kárpátalján felgyújtottak egy görögkatolikus templomot Palágykomorócon, magyarellenes feliratokkal, ami széleskörű felháborodást váltott ki.
-
7
Az ukrán hatóságok és több szakértő (pl. InformNapalm, Rácz András) orosz információs műveletet, provokációt sejtenek a templomgyújtogatás mögött, melynek célja az etnikai feszültségek szítása.
-
8
A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye is gyűlöletkeltő provokációnak tartja az esetet, és külső erőket sejt a háttérben, higgadtságra intve a lakosságot.
-
9
Orbán Viktor és Szijjártó Péter elítélte a templomgyújtást, és az ukrán kényszersorozással összefüggésbe hozta Sebestyén József halálával, szankciókat követelve az EU-tól és ukrán tisztségviselők kitiltását Magyarországról.
-
10
Az Index véleménycikke kritizálja mind a kormányzati, mind az ellenzéki reakciókat a kárpátaljai eseményekre, hangsúlyozva a belpolitikai haszonszerzést és a „ki a felelős?” kérdéskör torzítását.
-
11
Magyar Péter távolmaradása az EP agrárbizottsági üléséről kritikát váltott ki Dömötör Csabától és a kormánypárti sajtótól, akik szerint a Tisza Párt vezetője nem képviseli a magyar gazdák érdekeit.
-
12
Orbán Viktor bejelentette az Otthon Start programot, amely forint alapú, államilag támogatott hitelt kínál lakásvásárlásra a fiataloknak, és a gazdaságra is pozitív hatással lehet.
Portálok közti különbségek
-
•
Az Európai Bizottság költségvetési javaslatának megítélése: A kormányközeli lapok (Magyar Nemzet, Origo, Magyar Hírlap, Mandiner, Világ Gazdaság) egyöntetűen elfogadhatatlannak tartják a javaslatot, kiemelve, hogy az aránytalanul nagy részt Ukrajnának szán, és csökkenti az agrártámogatásokat. Ezzel szemben a független lapok (Telex, Portfolio, Magyar Hang, Qubit) árnyaltabban közelítenek, bemutatva a Bizottság érveit is (pl. Serafin nyilatkozata a félreértésekről, a támogatások rugalmasabbá tétele, a kisebb gazdaságok előnyben részesítése).
-
•
Ukrajnának szánt források mértéke: A kormányzati narratíva (Magyar Nemzet, Origo, Demokrata, Magyar Hírlap, Világ Gazdaság, ATV, Blikk) szerint a költségvetés 20-25%-a menne Ukrajnának, beleértve a rejtett tételeket is. A Telex fact-check cikke viszont ezt az állítást cáfolja, és a hivatalos adatok alapján 5%-ra teszi az Ukrajnának szánt közvetlen támogatás arányát, a többi összeg más célokat szolgál vagy hitel formájában valósul meg.
-
•
Agrártámogatások csökkentése: A kormánypárti média (Magyar Nemzet, Origo, Magyar Hírlap, Mandiner, Világ Gazdaság) egyértelműen a gazdák kárára történő forráselvonásként értékeli az agrártámogatások csökkentését. A független lapok (Magyar Hang, Qubit, Portfolio) szakértői véleményeket is bemutatnak, amelyek szerint a reform célja a rendszer hatékonyabbá tétele, a nagybirtokok helyett a kisebb, valódi gazdálkodók támogatása, és az innováció ösztönzése.
-
•
Kárpátaljai templomgyújtás okai és felelősei: A kormányközeli lapok (Origo, Mandiner, Blikk, Magyar Nemzet) egyértelműen magyarellenes atrocitásként, ukrán nacionalisták vagy ukrán hatóságok bűneként tálalják az esetet, összekötve azt Sebestyén József halálával. A független lapok (Index, Magyar Hang, Piac & Profit, 24.hu) és szakértők (Rácz András, InformNapalm) orosz információs műveletet, provokációt sejtenek a háttérben, amelynek célja a feszültségkeltés és az ukrán kormány hiteltelenítése. Az Index véleménycikke kritizálja mindkét oldal belpolitikai haszonszerzését az ügyből.
-
•
Magyar Péter szerepe: Az Origo és a Magyar Nemzet élesen bírálja Magyar Pétert, amiért nem vett részt az EP agrárbizottsági ülésén, és szerintük nem képviseli a magyar gazdák érdekeit. A többi lap kevésbé fókuszál erre a témára, vagy csak tényként említi a hiányzását.
Címkék
Fidesz
Orbán Viktor
Magyarország
Brüsszel
Ukrajna
Németország
Oroszország
Európai Unió
Magyar Péter
Tisza Párt
Európai Bizottság
Franciaország
Volodimir Zelenszkij
Kapu Tibor