Júl 17, 2025 • 13:16

Origo
Júl 17, 2025 • 13:16
Origo
Júl 17, 2025 • 12:54
Magyar Nemzet
Júl 17, 2025 • 12:18
Index
Júl 17, 2025 • 10:00
Portfolio
Júl 17, 2025 • 06:00
Portfolio
Az Európai Bizottság bemutatta a 2028-2034 közötti hétéves uniós költségvetési tervezetét, amely jelentős változásokat tartalmazna. A tervezet szerint az agrártámogatások összege drasztikusan csökkenne, míg Ukrajna jelentős, 100 milliárd eurós támogatást kapna. Ez a javaslat széleskörű felháborodást váltott ki az európai gazdák és több tagállam, köztük Magyarország körében. A magyar kormány élesen elutasítja a tervezetet, és vétójoggal élne annak elfogadása ellen, hangsúlyozva, hogy az veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot és a gazdák megélhetését. A tervezet emellett a jogállamisági feltételekhez kötné az összes uniós forrás kifizetését, ami további feszültségeket okozhat. Az Európai Parlament is aggályokat fogalmazott meg a tervezet transzparenciájával és a parlamenti kontroll csökkenésével kapcsolatban. A tárgyalások várhatóan hosszúak és intenzívek lesznek, és a végső megállapodás eltérhet a jelenlegi tervezettől.
Az Európai Bizottság bemutatta a 2028-2034 közötti hétéves költségvetési tervezetét, amely 1717-2000 milliárd euró közötti összeget irányoz elő.
A tervezet szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése jelentősen, 386,6 milliárd euróról 300 milliárd euróra csökkenne.
Az új költségvetésben 100 milliárd eurót különítenének el Ukrajna újjáépítésére és EU-tagsági felkészítésére, ami a teljes költségvetés jelentős részét teszi ki.
A mezőgazdasági támogatások csökkentése és az ukrán agrártermékek piacra jutása miatt az európai, így a magyar gazdák is aggódnak az élelmiszer-biztonság és a versenyképesség romlása miatt.
A magyar kormány és több tagállam, köztük Németország és Hollandia is elutasítja a tervezetet, és vétójoggal élne annak elfogadása ellen.
A tervezet a jogállamisági feltételekhez kötné az összes uniós forrás kifizetését, beleértve az agrártámogatásokat is.
A költségvetés elfogadásához az összes tagállam egyhangú jóváhagyása és az Európai Parlament hozzájárulása szükséges, a tárgyalások várhatóan két évig is eltarthatnak.
Magyar Péter és agrártanácsadója, Raskó György korábban támogatták a földalapú támogatások átalakítását, ami ellentétes a magyar gazdák érdekeivel.
Az Európai Parlament képviselői is kritikát fogalmaztak meg a tervezet transzparenciájával és a parlamenti kontroll csökkenésével kapcsolatban.
Az Origo, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Demokrata és Mandiner cikkek hangsúlyozzák az uniós költségvetés Ukrajna-központúságát és a gazdákra gyakorolt negatív hatásait, gyakran 'ukránbarát költségvetés' vagy 'merénylet' kifejezésekkel jellemezve a tervezetet. Ezek a portálok egyértelműen a magyar kormány álláspontját képviselik, kiemelve a gazdák tiltakozásait és a magyar kormány elutasító álláspontját.
A Magyar Nemzet és Magyar Hírlap cikkek Dömötör Csaba és Nagy István nyilatkozatait idézik, akik élesen bírálják a bizottsági javaslatot, és Magyar Pétert is felelőssé teszik a helyzetért, összekapcsolva őt a 'brüsszeli, gazdaellenes állásponttal'.
Az Index cikke tényközlőbb hangnemben ír a költségvetésről, de szintén kiemeli az agrártámogatások csökkentését és Ukrajna kiemelt támogatását, valamint Gulyás Gergely kormányinfón elhangzott kritikáit. Bár a kormány álláspontját tükrözi, a hangnem kevésbé szenzációhajhász.
A Portfolio cikkei ('Megfojtanák von der Leyent egy kanál vízben, pedig csak húzott egy Trumpot az agrárpénzeknél' és 'Az EP szerint Ursula von der Leyen új terve gyakorlatilag lábbal tiporja az uniós alapelveket') árnyaltabb képet festenek. Bár elismerik a gazdák felháborodását és a tervezet drasztikus voltát, elemzik a Bizottság taktikai szándékait (Donald Trump-féle tárgyalási technika), és bemutatják az Európai Parlament aggályait is a transzparencia és a kontroll hiánya miatt. Kiemelik, hogy a Bizottság célja a rugalmasabb és egyszerűbb rendszer létrehozása, és hogy a végső megállapodás valószínűleg eltér majd a mostani tervezettől.
A Piac & Profit és Menedzsment Fórum cikkek semlegesebb hangnemben, gazdasági szempontból közelítik meg a témát. A Piac & Profit Orbán Viktor szerepét emeli ki, mint aki 'megírná Brüsszel helyett az unió költségvetését', de hozzáteszi, hogy ez 'nem vállalás a részéről, hanem kötelesség'. A Menedzsment Fórum a jogállamisági feltételek kiterjesztését és annak Magyarországra gyakorolt hatását emeli ki, mint a kormány számára 'fájó pontot'.
A 444.hu cikke ('Ursula von der Leyen jelentős mértékben növelné az uniós költségvetést, és a jogállamisági feltételek teljesülése nélkül egy eurót sem adna') a baloldali média szemszögéből elemzi a tervezetet. Kiemeli a jogállamisági feltételek kiterjesztését, ami Magyarország számára hátrányos lehet, és pontosítja Gulyás Gergely Ukrajnának szánt összegre vonatkozó állítását, rámutatva, hogy az alacsonyabb a miniszter által említettnél.
A Magyar Hang ('Lázadás indul!') egy véleménycikk, amely ironikusan reagál Orbán Viktor 'lázadás' felhívására, és a kormányfő korábbi kijelentéseit idézi a 'bot a küllők között' és a 'rontani kell a játékot' filozófiáról, ezzel kritizálva a kormány kommunikációját és stratégiáját.