Az Otthon Start lakáshitel bevezetése és annak várható piaci hatásai
Aug 04, 2025 • 19:06
Magyar Hírlap
Aug 04, 2025 • 19:00
Demokrata
Aug 04, 2025 • 18:03
Demokrata
Aug 04, 2025 • 15:21
Magyar Hírlap
Aug 04, 2025 • 12:55
Index
Aug 04, 2025 • 10:57
Magyar Nemzet
Aug 04, 2025 • 10:25
Economx
Aug 04, 2025 • 10:15
Világ Gazdaság
Aug 04, 2025 • 19:46
24.hu
Aug 04, 2025 • 18:57
Pénzcentrum
Aug 04, 2025 • 15:49
Magyar Hang
Aug 04, 2025 • 14:03
Pénzcentrum
Aug 04, 2025 • 11:35
24.hu
Aug 04, 2025 • 11:11
Menedzsment Fórum
Aug 04, 2025 • 10:52
Portfolio
Aug 04, 2025 • 10:31
Pénzcentrum
Aug 04, 2025 • 08:47
Portfolio
Aug 04, 2025 • 08:44
Pénzcentrum
Aug 04, 2025 • 19:24
Szabad Európa
Aug 04, 2025 • 13:30
Népszava
Aug 04, 2025 • 12:09
Telex
Aug 04, 2025 • 11:23
HVG
Aug 04, 2025 • 10:55
Népszava
Aug 04, 2025 • 10:04
444
Aug 04, 2025 • 06:30
HVG
Aug 04, 2025 • 05:00
Telex
A cikkek a kormány által szeptembertől bevezetendő, fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start lakáshitelről szólnak. A kormányzati és kormánypárti médiumok a program előnyeit, széleskörű elérhetőségét és az otthonteremtés támogatását hangsúlyozzák, kiemelve, hogy a hitel egyedülálló Európában, és árkorlátokkal igyekeznek féken tartani az árakat. Ezzel szemben független és ellenzéki médiumok gazdasági szakértőkre hivatkozva kritizálják a programot, arra figyelmeztetve, hogy az áremelkedést generálhat, elsősorban a jómódúaknak kedvez, és költségvetési kockázatokat rejt. Az elemzők szerint a magyar lakáspiac kínálati problémákkal küzd, és a kereslet ösztönzése helyett a kínálat bővítésére lenne szükség, például bérlakásprogramokkal.
Főbb pontok
-
1
A kormány szeptembertől indítja el a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start lakáshitelt, amely akár 50 millió forintig, 10 százalékos önerővel és 25 éves futamidővel vehető fel.
-
2
A program célja az otthonteremtés széles körű elérhetővé tétele, életkortól és családi állapottól függetlenül, első lakás vásárlására vagy építésére.
-
3
A hitelhez kapcsolódóan árkorlátok kerültek bevezetésre: lakás esetén maximum 100 millió, ház esetén 150 millió forint a vételár, a négyzetméterár pedig nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot.
-
4
A kormány várakozásai szerint a program nem fogja érdemben növelni az ingatlanárakat, és a Lakhatási Tőkeprogram keretében 300 milliárd forinttal támogatják a lakásépítéseket a kínálat bővítése érdekében.
-
5
Több gazdasági szakértő, köztük Zsiday Viktor és Surányi György, kritizálja a programot, mondván, hogy az elsősorban a keresletet ösztönzi, ami további áremelkedéshez vezethet, és inkább a jómódúaknak kedvez.
-
6
Szakértői előrejelzések szerint az Otthon Start program fél éven belül 10, egy éven belül pedig 15-20 százalékos áremelkedést generálhat az ingatlanpiacon.
-
7
Az elemzők szerint a korábbi lakástámogatási programok is hasonló árfelhajtó hatással jártak, Magyarországon az EU átlagánál jóval nagyobb mértékben nőttek a lakásárak az elmúlt tíz évben.
-
8
A kritikusok javaslatai között szerepel a kínálati oldal ösztönzése, például bérlakásépítési programok indítása, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése és a szakemberképzés bővítése.
-
9
A 35 év alatti munkavállalók havi 150 ezer forint lakhatási támogatást kaphatnak munkáltatójuktól, amit lakbérre vagy lakáshitel törlesztésére is fordíthatnak.
-
10
Az ingatlanpiaci adatok szerint az Otthon Start bejelentése óta jelentősen megnőtt az érdeklődés az eladó ingatlanok iránt, különösen a vidéki nagyvárosokban.
-
11
A program lehetővé teszi, hogy a megvásárolt ingatlant bérbe adják, és egy kis értékű örökölt vidéki ingatlan nem zárja ki az igénylőt a támogatásból.
-
12
Európai összehasonlításban a Népszava szerint több EU-tagállamban is elérhetők hasonló vagy alacsonyabb kamatú lakáshitelek állami szerepvállalás nélkül.
Portálok közti különbségek
-
•
Az Origo, Világ Gazdaság, Magyar Hírlap, Demokrata, HírTV és Magyar Nemzet cikkek alapvetően a kormányzati kommunikációt tükrözik, kiemelve a 3%-os lakáshitel előnyeit, egyediségét Európában, és a program pozitív hatásait a lakásvásárlókra és a gazdaságra. Ezek a portálok hangsúlyozzák a program széleskörű elérhetőségét, az árkorlátok szerepét az árak féken tartásában, és a lakásépítési tőkeprogramot, mint kínálatnövelő intézkedést.
-
•
A 24.hu, Szabad Európa, Privátbankár, Pénzcentrum, Magyar Hang, Kontroll, Economx, Népszava, Index, Telex és ATV cikkek kritikusabb hangvételűek. Ezek a portálok szakértőkre (Zsiday Viktor, Surányi György, Hegedüs József) hivatkozva fejtik ki, hogy a program valószínűleg áremelkedést generál, elsősorban a jómódúaknak kedvez, és nem a kínálati, hanem a keresleti oldalt ösztönzi, ami hosszú távon fenntarthatatlan. Kiemelik a költségvetési kockázatokat, a korábbi hasonló programok negatív tapasztalatait, és azt, hogy Európában nem egyedülálló a 3%-os kamatú hitel. A Szabad Európa különösen hangsúlyozza a bérlakásrendszer hiányát és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését.
Címkék
Budapest
Orbán Viktor
Magyarország
Németország
Európa
Franciaország