Aug 04, 2025 • 19:00

Demokrata
Aug 04, 2025 • 19:00
Demokrata
Aug 04, 2025 • 18:03
Demokrata
Aug 04, 2025 • 15:21
Magyar Hírlap
Aug 04, 2025 • 12:55
Index
Aug 04, 2025 • 10:57
Magyar Nemzet
Aug 04, 2025 • 10:25
Economx
Aug 04, 2025 • 10:15
Világ Gazdaság
Aug 04, 2025 • 18:57
Pénzcentrum
Aug 04, 2025 • 15:49
Magyar Hang
Aug 04, 2025 • 14:03
Pénzcentrum
Aug 04, 2025 • 11:35
24.hu
Aug 04, 2025 • 11:11
Menedzsment Fórum
Aug 04, 2025 • 10:52
Portfolio
Aug 04, 2025 • 10:31
Pénzcentrum
Aug 04, 2025 • 08:47
Portfolio
Aug 04, 2025 • 08:44
Pénzcentrum
Aug 04, 2025 • 13:30
Népszava
Aug 04, 2025 • 12:09
Telex
Aug 04, 2025 • 11:23
HVG
Aug 04, 2025 • 10:55
Népszava
Aug 04, 2025 • 10:04
444
Aug 04, 2025 • 06:30
HVG
Aug 04, 2025 • 05:00
Telex
A cikkek a kormány új, fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start lakáshitel programját elemzik, amely szeptember 1-jén indul. A kormányzati források szerint a program célja a fiatalok otthonteremtésének segítése, az árak féken tartása árkorlátokkal, és a lakáskínálat bővítése. Ezzel szemben számos független szakértő és ellenzéki médium arra figyelmeztet, hogy a program a kereslet élénkítésével jelentős áremelkedést generálhat az ingatlanpiacon, és elsősorban a jómódúaknak kedvez, miközben az államra jelentős költségvetési kockázatot ró. Az elemzések kitérnek a korábbi lakástámogatási programok árfelhajtó hatására, és javaslatokat tesznek a kínálati oldal ösztönzésére.
A kormány szeptember 1-től indítja el a fix 3 százalékos kamatozású, akár 50 millió forintos és 25 éves futamidejű Otthon Start lakáshitelt, amely az első lakásvásárlókat célozza.
A hitelprogram feltételei között szerepel a legalább kétéves társadalombiztosítási jogviszony, büntetlen előélet, 5000 forintot meg nem haladó köztartozás, valamint árkorlátok (lakásnál max. 100 millió Ft, háznál max. 150 millió Ft, négyzetméterár max. 1,5 millió Ft).
A program keretében vásárolt ingatlanba nem szükséges bejelentkezni, bérbe adható, de 5 évig nem értékesíthető.
A kormányzati kommunikáció szerint a program segíti a fiatalok otthonteremtését, növeli a kínálatot a lakásépítési tőkeprogram révén, és nem növeli az árakat.
Több szakértő, köztük Zsiday Viktor és Surányi György, kritizálja a programot, mondván, az elsősorban a keresletet élénkíti, ami áremelkedéshez vezet, és a jómódúaknak kedvez a kevésbé tehetősek rovására.
Szakértői előrejelzések szerint az Otthon Start program hatására fél éven belül 10, egy éven belül pedig 15-20 százalékos áremelkedés várható az ingatlanpiacon.
A korábbi lakástámogatási programok (CSOK, Babaváró, Zöld Otthon Program, CSOK Plusz) is hasonló áremelkedést generáltak bevezetésük után.
Az ingatlanpiaci kereslet már a program bejelentése óta jelentősen megnőtt, egyes portálokon 10-17 százalékos érdeklődésnövekedést mértek.
Az Otthon Start hitel törlesztőrészlete sok esetben alacsonyabb lehet, mint az albérleti díj, különösen vidéki városokban.
A szakértők kínálati oldali beavatkozásokat javasolnak az árak féken tartására, például lakássűrűség növelését, engedélyezési folyamatok egyszerűsítését és állami bérlakásprogram indítását.
Az Európai Unió számos országában hasonló vagy alacsonyabb kamatú lakáshitelek érhetők el állami támogatás nélkül is, ami megkérdőjelezi Orbán Viktor állítását a magyar program egyediségéről.
A Demokrata, Magyar Hírlap, HírTV és Origo portálok a kormányzati álláspontot képviselik, kiemelve a fix 3 százalékos lakáshitel előnyeit, mint az otthonteremtés támogatását, az árak féken tartását árkorlátokkal, és a kínálat bővülését a lakásépítési tőkeprogram révén. Panyi Miklós és Orbán Viktor nyilatkozataira hivatkoznak, hangsúlyozva, hogy a hitel Európában egyedülálló, és a balliberális kritikák alaptalanok. Argyelán József és Németh Zsolt is a program pozitív hatásait emelik ki, mint a megnövekedett érdeklődés és a kedvezőbb törlesztőrészletek az albérlethez képest.
A Privátbankár, Pénzcentrum, Magyar Hang, Kontroll, Economx, Népszava, Index, HVG és 24.hu portálok kritikusabb hangnemet ütnek meg, szakértői véleményekre (Zsiday Viktor, Surányi György, GKI Gazdaságkutató Zrt., Bankmonitor, Duna House, Ingatlan.com) hivatkozva. Ezek a cikkek rámutatnak, hogy a program valószínűleg áremelkedést generál az ingatlanpiacon, mivel a keresleti oldalt ösztönzi a kínálat bővítése helyett. Kiemelik, hogy a korábbi lakástámogatások is hasonlóan árfelhajtó hatásúak voltak, és a program a jómódúaknak kedvezhet a kevésbé tehetősek rovására. A Népszava különösen hangsúlyozza, hogy a 3%-os kamatú hitelek nem egyedülállóak Európában, és az államnak súlyos költségvetési terheket okozhatnak.