Aug 20, 2025 • 08:55

Magyar Jelen
Aug 20, 2025 • 08:55
Magyar Jelen
Aug 20, 2025 • 08:54
Demokrata
Aug 20, 2025 • 08:32
Mandiner
Aug 20, 2025 • 08:26
Index
Aug 20, 2025 • 08:16
Demokrata
Aug 20, 2025 • 07:49
Magyar Hírlap
Aug 20, 2025 • 07:44
Vadhajtások
Aug 20, 2025 • 07:41
Origo
Aug 20, 2025 • 07:15
Infostart
Aug 20, 2025 • 07:01
Index
Aug 20, 2025 • 06:18
Index
Aug 20, 2025 • 00:02
Economx
Aug 20, 2025 • 08:50
Portfolio
Aug 20, 2025 • 08:45
Blikk
Aug 20, 2025 • 07:30
24.hu
Aug 20, 2025 • 07:15
Pénzcentrum
Aug 20, 2025 • 07:43
444
Aug 20, 2025 • 06:53
444
A cikkek az ukrajnai háború lezárására irányuló béketárgyalásokról szólnak, kiemelve Budapest lehetséges helyszínét egy amerikai, orosz és ukrán elnök közötti találkozóra. Donald Trump amerikai elnök aktívan részt vesz a folyamatban, Alaszkában találkozott Vlagyimir Putyinnal, majd Washingtonban Volodimir Zelenszkijjel és európai vezetőkkel. Ezt követően Trump telefonon egyeztetett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, részben Ukrajna EU-csatlakozásának ügyében, részben a budapesti találkozó lehetőségéről. Az orosz fél óvatosan közelít a tárgyalásokhoz, hangsúlyozva a fokozatos előkészítés szükségességét. A NATO is megvitatja a biztonsági garanciák kérdését Ukrajna számára. A cseh elnök óvatosságra int a béketárgyalásokkal kapcsolatos elvárások terén, míg egyes európai vezetők bizalmatlanok Putyinnal szemben.
A Fehér Ház Budapestet fontolgatja az amerikai, orosz és ukrán elnök közötti háromoldalú találkozó helyszíneként a háború lezárására.
A titkosszolgálatok már készülnek a lehetséges budapesti találkozóra, de több más helyszínt is vizsgálnak.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta Budapest mint helyszín lehetőségét.
Budapest kényelmetlen lehet Kijev számára az 1994-es Budapesti Memorandum miatt, amely Ukrajna szuverenitását garantálta atomfegyverekről való lemondásért cserébe.
Donald Trump jelezte, hogy csatlakozna egy Putyin és Zelenszkij közötti tárgyaláshoz, miután Alaszkában találkozott Putyinnal.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a tárgyalásokat lépésről lépésre, szakértői szintről indulva kell előkészíteni.
Putyin elvben hajlandó találkozni Zelenszkijjel, és az Egyesült Államok mindkét féllel dolgozik a kétoldalú egyeztetés létrejöttén.
A NATO vezérkari főnökei virtuális ülésen tárgyalnak a biztonsági garanciákról és a Trump-Putyin találkozó fejleményeiről.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a harmadik világháború elkerüléséhez Trump-Putyin találkozóra van szükség, és az orosz elszigetelés politikája kudarcot vallott.
Bojan Pancevski, a Wall Street Journal tudósítója szerint Orbán Viktor üzenetei előbb-utóbb az európai politika alapját képezhetik.
Donald Trump telefonon egyeztetett Orbán Viktorral Ukrajna EU-csatlakozásának ügyében, miután európai vezetők kérték erre.
Orbán Viktor Facebook-bejegyzésében jelezte, hogy nem változtat álláspontján Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban, mivel az szerinte nem nyújt biztonsági garanciát.
Petr Pavel cseh államfő szerint a béketárgyalások még csak az elején tartanak, és tompítani kell az elvárásokat.
Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint nem lehet megbízni Putyinban, és Ukrajnának szilárd biztonsági garanciákra van szüksége.
Oroszország nem támogatja a nyugati csapatok ukrajnai jelenlétét, de beleegyezett abba, hogy az Egyesült Államok és Európa erős biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.
A Magyar Jelen és az Index hangsúlyozza Budapest lehetséges helyszínét a béketárgyalásoknak, kiemelve a Trump-adminisztráció tisztviselőinek nyilatkozatait és a titkosszolgálatok felkészülését. Mindkét portál megemlíti a Budapesti Memorandumot mint Kijev számára kényelmetlen tényezőt.
A Demokrata és a 24.hu (valamint a Magyar Hírlap) főként Petr Pavel cseh államfő nyilatkozatára fókuszál, aki szerint a béketárgyalások még csak az elején tartanak, és tompítani kell az elvárásokat. Ezek a cikkek kevésbé részletezik a budapesti helyszín lehetőségét, inkább a tárgyalási folyamat általános nehézségeit emelik ki.
A Portfolio és a Mandiner a NATO szerepét és a háború utáni biztonsági garanciákat emeli ki, különösen a NATO vezérkari főnökeinek találkozóját. A Portfolio részletezi az európai csapatok bevetésének forgatókönyvét amerikai irányítás alatt, míg a Mandiner Trump nyilatkozatára fókuszál a Putyin-Zelenszkij találkozó szervezéséről.
A Magyar Nemzet több cikke is foglalkozik Orbán Viktor szerepével, különösen a Wall Street Journal tudósítójának véleményével, miszerint Orbán üzenetei előbb-utóbb európai politikává válhatnak. Emellett részletesen beszámolnak Trump és Orbán telefonbeszélgetéséről, kiemelve Ukrajna EU-tagságának kérdését és Orbán álláspontját.
Az ATV és a 444 is részletesen foglalkozik Trump és Orbán telefonbeszélgetésével, kiemelve, hogy az európai vezetők kérték Trumpot, hogy győzze meg Orbánt Ukrajna EU-tagságának támogatásáról. Az ATV és a 444 is idézi Orbán Facebook-bejegyzését, miszerint nem enged a kérdésben. A 444 emellett egy Oroszország-szakértő elemzését is közli, aki szerint Putyin az időhúzáson és a szövetség megosztásán dolgozik.
A Blikk, Origo, Privátbankár, Pénzcentrum és Infostart a budapesti helyszín lehetőségét és Trump-Orbán telefonhívását emelik ki, mint a legfontosabb fejleményeket. Ezek a portálok általában rövidebb, hírértékű összefoglalókat adnak, kevesebb elemzéssel.
A Magyar Hírlap két cikke közül az egyik Kaja Kallas észt miniszterelnök Putyinnal kapcsolatos bizalmatlanságát, a másik Petr Pavel cseh elnök óvatos megjegyzéseit emeli ki a béketárgyalásokról. Egy harmadik cikkük Putyin azon álláspontját taglalja, miszerint négyszemközt beszélne Zelenszkijjel, Trump részvétele nélkül.
A Vadhajtások egy rövid, szenzációhajhász címmel (Putyin után egyből Orbán Viktort hívta Trump: Magyarországon a világ szeme) számol be a telefonhívásról, de nem közöl részletes szöveget.
Az Economx a budapesti helyszín mellett a Trump-Orbán telefonhívás okait is részletezi, kiemelve az európai vezetők kérését Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban, és a Politico értesülését Trump és Orbán közeli viszonyáról.