Csúszik a BYD szegedi gyárának tömeggyártása, Törökországban előbb indul a termelés

11,1% 11,1% 44,4% 33,3%

A kínai BYD elektromosautó-gyártó szegedi gyárában a tömeggyártás 2026-ra csúszik, és az első két évben a tervezett kapacitás alatt fog működni. Ezzel párhuzamosan a vállalat törökországi üzemében a gyártás a vártnál korábban, már 2025-ben megkezdődik, és gyorsabban felfut, mint a magyarországi. A döntés hátterében az uniós vámok elkerülése, valamint a törökországi alacsonyabb bér- és energiaköltségek állnak. A magyar kormány korábban történelmi jelentőségű beruházásként kommunikálta a szegedi gyárat, amelyhez jelentős állami támogatást nyújt.

Főbb pontok

  • 1

    A BYD szegedi gyárában a tömeggyártás 2026-ra csúszik, és az első két évben a tervezett kapacitás alatt fog működni.

  • 2

    Az eredetileg tervezett 150 000 darabos éves kapacitás helyett az első évben csak néhány tízezer jármű készül Szegeden.

  • 3

    A BYD törökországi, manisai gyárában a gyártás a vártnál korábban, már 2025-ben megkezdődik, és gyorsabban felfut, mint a szegedi üzemben.

  • 4

    A törökországi gyár 2027-re várhatóan túlszárnyalja a 150 000 darabos éves kapacitást, és 2028-ban további növekedés várható.

  • 5

    A gyártás Törökországba való áthelyezésének oka a vámmentes uniós exportlehetőség és az alacsonyabb bér- és energiaköltségek.

  • 6

    Az EU 27%-os dömpingellenes vámot vet ki a Kínából importált BYD járművekre, míg Törökországból vámmentesen exportálhatók az autók az EU-ba a vámunió miatt.

  • 7

    A magyar kormány a szegedi BYD-gyárat történelmi jelentőségű beruházásként kommunikálta, amely 10 000 munkahelyet teremt, és a BYD európai központja is Magyarországon lesz.

  • 8

    A magyar állam 20 milliárd forint támogatást nyújt a szegedi projekthez, és további 3,1 milliárd forinttal támogatja a komáromi elektromosbusz-gyártó üzemet.

Portálok közti különbségek

  • A Blikk, 24.hu, Telex, 444, Pénzcentrum, Portfolio és Világ Gazdaság cikkek mind a Reutersre hivatkozva számolnak be a BYD szegedi gyárának késéséről és a törökországi gyártás előrehozásáról, hasonló tényeket és adatokat közölve.

  • A Népszava cikke a többi portálhoz képest részletesebben kitér a magyar kormányzati nyilatkozatokra (Lázár János, Orbán Viktor, Szijjártó Péter) és a beruházásokhoz nyújtott állami támogatásokra, valamint a vízellátás és csatornahálózat fejlesztésére Debrecenben és Szegeden, ami a kínai gyárakhoz kapcsolódik.

  • Az Index cikke kiemeli a döntés mögötti gazdasági és geopolitikai megfontolásokat, részletesebben elemzi az EU vámstratégiáját és Törökország szerepét az autóiparban, valamint idézi Szijjártó Péter nyilatkozatát a nyugat-európai képmutatásról.

  • A Blikk említi a BYD komáromi elektromosbusz-gyártó üzemének bővítését, mint egy korábbi magyarországi beruházást.

  • A Pénzcentrum és a Portfolio cikkek az S&P Global Mobility becsléseit is tartalmazzák a BYD európai értékesítési növekedéséről, ami a többi portálban nem szerepel.

Frissítve: 2025. 07. 22. 13:19