Aug 13, 2025 • 14:42

Mandiner
Aug 13, 2025 • 14:42
Mandiner
Aug 13, 2025 • 14:26
Mandiner
Aug 13, 2025 • 14:16
HírTV
Aug 13, 2025 • 14:00
Világ Gazdaság
Aug 13, 2025 • 14:00
HírTV
Aug 13, 2025 • 13:32
Mandiner
Aug 13, 2025 • 13:23
Mandiner
Aug 13, 2025 • 12:51
Index
Aug 13, 2025 • 11:46
Vadhajtások
Aug 13, 2025 • 10:39
Infostart
Aug 13, 2025 • 10:19
Index
Aug 13, 2025 • 10:00
Mandiner
Aug 13, 2025 • 09:14
Vadhajtások
Aug 13, 2025 • 09:05
Infostart
Aug 13, 2025 • 08:48
Mandiner
Aug 13, 2025 • 08:41
Infostart
Aug 13, 2025 • 08:13
Economx
Aug 13, 2025 • 07:52
Mandiner
Aug 13, 2025 • 07:49
Magyar Hírlap
Aug 13, 2025 • 07:40
Infostart
Aug 13, 2025 • 07:02
Economx
Aug 13, 2025 • 06:17
Világ Gazdaság
Aug 13, 2025 • 05:51
Index
Aug 13, 2025 • 15:00
Privátbankár
Aug 13, 2025 • 12:41
Portfolio
Aug 13, 2025 • 12:22
Pénzcentrum
Aug 13, 2025 • 11:32
Privátbankár
Aug 13, 2025 • 11:15
Pénzcentrum
Aug 13, 2025 • 09:55
Portfolio
Aug 13, 2025 • 08:21
Portfolio
Aug 13, 2025 • 07:02
Portfolio
Aug 13, 2025 • 06:06
Menedzsment Fórum
Aug 13, 2025 • 14:14
ATV
Aug 13, 2025 • 14:06
444
Aug 13, 2025 • 13:26
HVG
Aug 13, 2025 • 12:38
444
Aug 13, 2025 • 12:05
Népszava
Aug 13, 2025 • 11:31
ATV
Aug 13, 2025 • 11:15
HVG
Aug 13, 2025 • 10:43
Telex
A cikkek az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos legfrissebb fejleményeket mutatják be, különös tekintettel a közelgő Donald Trump-Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozóra. Beszámolnak egy ukrán dróntámadásról az orosz Barátság kőolajvezeték ellen, az orosz erők jelentős előretöréséről a Donyeck régióban, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök berlini látogatásáról és az európai vezetőkkel való online egyeztetéséről a csúcs előtt. A cikkek elemzik a találkozó lehetséges helyszínválasztásának okait, a tárgyalások várható témáit, és a felek, különösen Ukrajna álláspontját a területi engedményekről és a tűzszünetről. Szó esik az ukrán hírszerzés becsléseiről is, miszerint Oroszország 2026-ig lezárná a háborút gazdasági okokból.
Ukrán drónok támadtak meg egy stratégiailag fontos orosz olaj- és gázipari létesítményt, a Barátság-vezeték unecsai olajátemelő állomását a Brjanszki területen.
A támadást az ukrán védelmi hírszerzés (HUR) és a fegyveres erők más egységei hajtották végre.
Helyi Telegram-csatornák robbanásokról és tűzről számoltak be az állomáson.
Az unecsai állomás a Barátság kőolajvezeték-rendszer legnagyobb csomópontja, amely kulcsszerepet játszik Oroszország hadiiparának üzemanyag-ellátásában.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 15-én Alaszkában találkozik az ukrajnai háború befejezéséről tárgyalni.
A találkozó helyszínéül felmerült Budapest is, de Magyarország NATO-tagsága miatt elvetették az ötletet.
A Nemzetközi Büntetőbíróság által Putyin ellen kiadott elfogatóparancs miatt Alaszka biztonságos helyszínnek bizonyult, mivel sem az USA, sem Oroszország nem ismeri el a bíróság jogkörét.
Az orosz erők jelentős előretörést értek el a Donyeck régióban, több ukrán iparváros védelme is kétségessé vált.
Orosz források szerint kettévágták a Pokrovszk és Dobropilija közötti főutat, és kulcsfontosságú pozíciókat foglaltak el.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Berlinbe utazott, hogy online egyeztessen Donald Trumppal és európai vezetőkkel a Putyin-Trump csúcs előtt.
Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem adja fel a Donbaszt egy esetleges tűzszünetért cserébe, mert az ugródeszkát jelentene az oroszoknak újabb támadásokhoz.
Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország 2026-ig szeretné lezárni a háborút a magas gazdasági költségek miatt.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint Zelenszkijnek havi 3 milliárd dollárra van szüksége a belső költségeire és a fegyvereire, és az USA nem ad több pénzt, ha Európa nem fizeti ki.
Sönke Neitzel hadtörténész szerint Ukrajna de facto elveszítheti a megszállt területeket, még ha de jure nem is ismeri el, és a béke csak átmeneti lehet, mivel Putyin célja az ukrán állam megsemmisítése.
Az európai vezetők aggódnak, hogy Trump és Putyin Ukrajna és Európa biztonsági érdekeit semmibe vevő megállapodást köthet.
Magyarország nem írta alá az uniós külügyminiszteri állásfoglalást, amely feltételeket szabna a Trump-Putyin találkozónak, Orbán Viktor szerint az EU-nak saját csúcsot kellene kezdeményeznie Oroszországgal.
A Privátbankár és HírTV/Világ Gazdaság cikkek az ukrán dróntámadásról számolnak be a Barátság kőolajvezeték ellen, kiemelve annak stratégiai fontosságát és Magyarországra gyakorolt lehetséges hatását. A Privátbankár a Kyiv Postra hivatkozik, míg a HírTV és Világ Gazdaság a Világgazdaságra.
A Mandiner, Portfolio, 444 és HVG cikkek az orosz előretörésről írnak a Donyeck régióban, különösen Pokrovszk környékén. A Mandiner és Portfolio oroszbarát forrásokra hivatkozik, míg a 444 és HVG katonai elemzők (Takács Márk, Emil Kastelhelmi) véleményét is bemutatja, részletesebb katonai elemzést nyújtva az áttörés okairól és az ukrán lehetőségekről. A 444 kiemeli az ukrán katonai és politikai vezetés hibáit, míg a Portfolio óvatosságra int az orosz állításokkal kapcsolatban.
A Mandiner, Magyar Hírlap, Népszava, Vadhajtások, Telex, Infostart, Pénzcentrum, ATV, Economx és HírTV cikkek a Trump-Putyin csúcstalálkozó előtti diplomáciai eseményekről szólnak, különös tekintettel Zelenszkij berlini látogatására és az európai vezetőkkel való online egyeztetésre. A Mandiner és Magyar Hírlap (jobboldali) hangsúlyozza Zelenszkij váratlan érkezése okozta káoszt Berlinben, míg a Népszava és Telex (baloldali) az európai aggodalmakat emeli ki, miszerint Ukrajna és Európa nélkül dönthetnek a háborúról. Az ATV és Pénzcentrum (baloldali/közép) Zelenszkij azon álláspontját emeli ki, hogy nem adja fel a Donbaszt.
A Magyar Hírlap, Mandiner, Origo, Magyar Nemzet, Index, Portfolio, Economx, Blikk, Infostart, Menedzsment Fórum és Vadhajtások cikkek a Trump-Putyin csúcstalálkozó helyszínválasztásáról és annak szimbolikájáról írnak (Alaszka, Elmendorf-Richardson katonai bázis). A Blikk, Mandiner, Portfolio, Economx és Magyar Nemzet megemlíti, hogy Magyarország is felmerült lehetséges helyszínként. Az Index és Mandiner (jobbközép/jobb) geopolitikai elemzők (Kosztur András, Lévai Dániel) véleményét is bemutatja, akik az alaszkai csúcs lehetséges geopolitikai következményeit, mint egy új Jaltát, vagy a háború befagyasztását elemzik. A Magyar Hírlap (jobboldali) Nógrádi György elemzését is közli, aki szerint Európa súlytalan lett a tárgyalásokon.
A Magyar Hírlap, Origo, Magyar Nemzet, Portfolio és Economx cikkek az ukrán hírszerzés (GUR) információira hivatkozva arról írnak, hogy Putyin 2026-ig szeretné lezárni a háborút gazdasági okokból. Ezek a cikkek hasonló információkat tartalmaznak a háború költségeiről és Oroszország gazdasági helyzetéről.