Aug 01, 2025 • 06:56

Világ Gazdaság
Aug 01, 2025 • 06:56
Világ Gazdaság
Aug 01, 2025 • 06:08
Index
Aug 01, 2025 • 07:20
Pénzcentrum
Aug 01, 2025 • 07:09
Népszava
Aug 01, 2025 • 05:54
Telex
Donald Trump amerikai elnök új kereskedelempolitikát jelentett be, amelynek értelmében számos országra, köztük Kanadára, Brazíliára és Indiára jelentősen megemelt vámokat vetett ki. A vámok mértéke országtól és árutípustól függően 10% és 50% között mozog, de egyes esetekben magasabb is lehet. Mexikó 90 napos haladékot kapott a tárgyalásokra, míg az Európai Unióval, Egyesült Királysággal, Japánnal és Dél-Koreával már sikerült megállapodásra jutni. A döntés protekcionista gazdasági korszak kezdetét jelzi, és a bejelentést követően a nemzetközi tőzsdéken árfolyamesések kezdődtek.
Donald Trump amerikai elnök végrehajtási rendeletet adott ki, amelyben 10-50% közötti vámokat vetett ki 69 kereskedelmi partnerre.
Kanadára 35%, Brazíliára 50%, Indiára 25%, Tajvanra 20%, Svájcra pedig 39% vámot szabott ki az Egyesült Államok.
A fel nem sorolt országokból érkező árukra 10%-os vámot vetnek ki.
Mexikó 90 napos haladékot kapott a magasabb vámok alól, hogy időt biztosítsanak egy átfogóbb kereskedelmi megállapodás megtárgyalására.
Dél-Korea 15%-os vámot fogadott el exportjára, és vállalta, hogy 350 milliárd dollárt fektet be amerikai projektekbe.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint júniusban a lakberendezési és tartós háztartási cikkek árai 1,3%-kal emelkedtek.
Az új vámtarifák augusztus 7-től lépnek hatályba a legtöbb érintett ország esetében, kivéve Kanadát, ahol már pénteken életbe léptek.
Az Egyesült Államok-Mexikó-Kanada megállapodás (USMCA) hatálya alá tartozó termékek mentesülnek a magasabb vámtétel alól.
Az Európai Unióval 15%-os általános vámról született keretmegállapodás, az Egyesült Királysággal pedig 10%-os vámtételről.
Japán 550 milliárd dollárt, Dél-Korea 350 milliárd dollárt invesztál az Egyesült Államok gazdaságába.
Kína esetében 30%-os vámtarifa léphet életbe, de a határidőt augusztus 12-re tolták ki.
Oroszországot további büntetővámokkal fenyegette Trump, amennyiben 50 napon belül nem születik tűzszünet Ukrajnával.
Brazíliára politikai okokból vetettek ki 50%-os vámot, miután Jair Bolsonaro volt elnök ellen eljárás indult.
A Portfolio és a Pénzcentrum cikkek a "kimutatta a foga fehérjét" és "bezuhantak a tőzsdék, álla bál" szenzációhajhász címekkel indítanak, míg a többi portál objektívebb címet használ.
A Portfolio és a Pénzcentrum részletesebben foglalkozik a vámok gazdasági hatásaival és a tőzsdék reakciójával, míg a 444 és a Népszava inkább a politikai indokokra és a konkrét országokra kivetett vámokra fókuszál.
A 444 kiemeli, hogy a Brazíliára kivetett 50%-os vám politikai döntés volt, nem kereskedelmi, és összekapcsolja Jair Bolsonaro volt elnök elleni eljárással, amit más cikkek nem részleteznek ennyire.
A Népszava a legátfogóbb a konkrét vámtarifák listázásában, számos országot említve, amelyekre magasabb vámok vonatkoznak, beleértve Szíriát, Laoszt, Mianmart, Irakot és Szerbiát.
Az Index a legátfogóbb a megállapodások részletezésében, felsorolva azokat az országokat, amelyekkel már született egyezség, és azokat, amelyekkel valószínűleg nem várható megállapodás.
A Világ Gazdaság kiemeli a Vám- és Határvédelmi Szolgálat (CBP) szerepét a Harmonizált Vámtarifa Jegyzék frissítésében, mint a vámok későbbi hatályba lépésének okát.
A Magyar Hang cikkének leadje ("Orbán Viktor most is tévedett: biztos, hogy nem az EU járt a legrosszabbul") egyértelműen politikai állásfoglalást tartalmaz, ami a többi cikkben nem található meg.