Elhunyt Ion Iliescu, Románia első rendszerváltás utáni elnöke

38,9% 5,6% 27,8% 27,8%

Ion Iliescu, Románia első rendszerváltás utáni elnöke 94-95 éves korában elhunyt. Politikai pályafutása rendkívül megosztó volt: míg egyesek az ország stabilizátoraként és a demokratikus átalakulás atyjaként tekintettek rá, mások a kommunista elit hatalmának cinikus átmentőjeként és a demokrácia kibontakozásának gátlójaként jellemezték. Kulcsszerepet játszott az 1989-es forradalomban, majd három elnöki cikluson keresztül vezette Romániát. Elnökségét beárnyékolták az 1990-es és 1991-es bányászjárások, amelyek során erőszakkal verték szét a tüntetéseket, és többször is vádolták emberiesség elleni bűncselekményekkel, bár elítélve sosem lett. Románia az ő elnöksége alatt csatlakozott a NATO-hoz és zárta le az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A romániai magyar közösséggel való viszonya is ellentmondásos volt.

Főbb pontok

  • 1

    Ion Iliescu, Románia első rendszerváltás utáni elnöke 94-95 éves korában elhunyt.

  • 2

    Iliescu politikai pályafutása megosztó, hívei stabilizáló államférfiként, bírálói a kommunista elit hatalmának átmentőjeként tekintenek rá.

  • 3

    Kulcsszerepet játszott az 1989-es romániai forradalomban, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának élén ragadta magához a hatalmat.

  • 4

    Három elnöki ciklusban vezette Romániát: 1989-1992 (ideiglenesen), 1992-1996 és 2000-2004 között.

  • 5

    Elnöksége alatt történtek az 1990-es és 1991-es bányászjárások, ahol a bányászokat a tüntetések erőszakos leverésére hívták Bukarestbe.

  • 6

    Iliescut többször is megvádolták emberiesség elleni bűncselekményekkel az 1989-es forradalom és a bányászjárások kapcsán, de soha nem ítélték el.

  • 7

    Románia Iliescu elnöksége alatt csatlakozott a NATO-hoz (2004) és zárta le az EU-csatlakozási tárgyalásokat.

  • 8

    A romániai magyar közösséghez fűződő viszonya ellentmondásos volt, egyes források szerint magyarellenes retorikát alkalmazott, mások szerint a magyarok szavazatával is nyert választást egy szélsőségesebb jelölttel szemben.

  • 9

    Utolsó éveiben visszavonult a közélettől, de blogbejegyzéseket tett közzé.

Portálok közti különbségek

  • A Mandiner hangsúlyozottan kiemeli Ion Iliescu magyarellenességét, a posztkommunista magyarellenesség állami szintre emelőjeként írja le, és részletesen tárgyalja a marosvásárhelyi események és a bányászjárások magyar vonatkozásait, valamint az RMDSZ-szel szembeni elutasító retorikáját. A cikk politikai irányultsága jobboldali, kormányközeli.

  • A HVG szintén foglalkozik a romániai magyarokhoz fűződő viszonnyal, de árnyaltabban, megemlítve, hogy az ezredforduló után a magyarok szavazatával nyert Iliescu, mert egy még fenyegetőbb jelölttől (Vadim Tudor) rettegtek. A HVG részletesebben kitér Iliescu családi hátterére és korai karrierjére, valamint az 1956-os eseményekhez köthető gyanakvására. A cikk politikai irányultsága baloldali, kormánytól független.

  • A Népszava, 444, Magyar Hang, Portfolio, Demokrata, Privátbankár, Blikk, Index, Origo, Magyar Hírlap, Infostart és Világ Gazdaság cikkek főként Iliescu halálhírét közlik, életrajzi tényeket sorolnak fel, és megemlítik a bányászjárásokat, valamint az ellene indított emberiesség elleni bűncselekmények vádjait. Ezek a cikkek általában rövidebbek és kevésbé részletesek a politikai örökség elemzésében, különösen a magyarellenesség témájában. A 444 és a Demokrata idézi Ilie Bolojan román miniszterelnök részvétnyilvánítását, amely Iliescu NATO- és EU-csatlakozásban játszott szerepét emeli ki. A Népszava és a 444 említi Cristian Pârvulescu politológus véleményét is. A Blikk, Origo, Magyar Hírlap, Infostart, Privátbankár, Világ Gazdaság, 24.hu és Index cikkek elsősorban tényközlő jellegűek, kevésbé térnek ki a politikai elemzésre vagy a vitatott örökség részleteire.

Frissítve: 2025. 08. 05. 23:56