Aug 05, 2025 • 21:47

Mandiner
Aug 05, 2025 • 21:47
Mandiner
Aug 05, 2025 • 21:17
HVG
Aug 05, 2025 • 19:20
444
Ion Iliescu, Románia első rendszerváltás utáni elnöke 94-95 éves korában elhunyt. Politikai pályafutása rendkívül megosztó volt: míg egyesek az ország stabilizátoraként és a demokratikus átalakulás atyjaként tekintettek rá, mások a kommunista elit hatalmának cinikus átmentőjeként és a demokrácia kibontakozásának gátlójaként jellemezték. Kulcsszerepet játszott az 1989-es forradalomban, majd három elnöki cikluson keresztül vezette Romániát. Elnökségét beárnyékolták az 1990-es és 1991-es bányászjárások, amelyek során erőszakkal verték szét a tüntetéseket, és többször is vádolták emberiesség elleni bűncselekményekkel, bár elítélve sosem lett. Románia az ő elnöksége alatt csatlakozott a NATO-hoz és zárta le az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A romániai magyar közösséggel való viszonya is ellentmondásos volt.
Ion Iliescu, Románia első rendszerváltás utáni elnöke 94-95 éves korában elhunyt.
Iliescu politikai pályafutása megosztó, hívei stabilizáló államférfiként, bírálói a kommunista elit hatalmának átmentőjeként tekintenek rá.
Kulcsszerepet játszott az 1989-es romániai forradalomban, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának élén ragadta magához a hatalmat.
Három elnöki ciklusban vezette Romániát: 1989-1992 (ideiglenesen), 1992-1996 és 2000-2004 között.
Elnöksége alatt történtek az 1990-es és 1991-es bányászjárások, ahol a bányászokat a tüntetések erőszakos leverésére hívták Bukarestbe.
Iliescut többször is megvádolták emberiesség elleni bűncselekményekkel az 1989-es forradalom és a bányászjárások kapcsán, de soha nem ítélték el.
Románia Iliescu elnöksége alatt csatlakozott a NATO-hoz (2004) és zárta le az EU-csatlakozási tárgyalásokat.
A romániai magyar közösséghez fűződő viszonya ellentmondásos volt, egyes források szerint magyarellenes retorikát alkalmazott, mások szerint a magyarok szavazatával is nyert választást egy szélsőségesebb jelölttel szemben.
Utolsó éveiben visszavonult a közélettől, de blogbejegyzéseket tett közzé.
A Mandiner hangsúlyozottan kiemeli Ion Iliescu magyarellenességét, a posztkommunista magyarellenesség állami szintre emelőjeként írja le, és részletesen tárgyalja a marosvásárhelyi események és a bányászjárások magyar vonatkozásait, valamint az RMDSZ-szel szembeni elutasító retorikáját. A cikk politikai irányultsága jobboldali, kormányközeli.
A HVG szintén foglalkozik a romániai magyarokhoz fűződő viszonnyal, de árnyaltabban, megemlítve, hogy az ezredforduló után a magyarok szavazatával nyert Iliescu, mert egy még fenyegetőbb jelölttől (Vadim Tudor) rettegtek. A HVG részletesebben kitér Iliescu családi hátterére és korai karrierjére, valamint az 1956-os eseményekhez köthető gyanakvására. A cikk politikai irányultsága baloldali, kormánytól független.
A Népszava, 444, Magyar Hang, Portfolio, Demokrata, Privátbankár, Blikk, Index, Origo, Magyar Hírlap, Infostart és Világ Gazdaság cikkek főként Iliescu halálhírét közlik, életrajzi tényeket sorolnak fel, és megemlítik a bányászjárásokat, valamint az ellene indított emberiesség elleni bűncselekmények vádjait. Ezek a cikkek általában rövidebbek és kevésbé részletesek a politikai örökség elemzésében, különösen a magyarellenesség témájában. A 444 és a Demokrata idézi Ilie Bolojan román miniszterelnök részvétnyilvánítását, amely Iliescu NATO- és EU-csatlakozásban játszott szerepét emeli ki. A Népszava és a 444 említi Cristian Pârvulescu politológus véleményét is. A Blikk, Origo, Magyar Hírlap, Infostart, Privátbankár, Világ Gazdaság, 24.hu és Index cikkek elsősorban tényközlő jellegűek, kevésbé térnek ki a politikai elemzésre vagy a vitatott örökség részleteire.