Feljelentést tesz Lázár János minisztériuma a külföldre vitt Klimt-festmény ügyében

33,3% 11,1% 11,1% 44,4%

Az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tesz, miután egy Gustav Klimt festményt hamis adatokkal és manipulált képpel vittek ki az országból. A magánszemély 50 ezer forint értékű, ismeretlen alkotó műveként adta meg a milliárdos értékű festményt, és megtévesztő fotót csatolt. Lázár János miniszter vizsgálatot rendelt el, melynek eredményeként jogszabály-módosítást és a kép védetté nyilvánítását is kezdeményezik, hogy a jövőben minden műtárgy kivitelét fizikai szemle előzze meg.

Főbb pontok

  • 1

    Egy Gustav Klimt festményt hamis adatokkal és manipulált képpel vittek ki Magyarországról.

  • 2

    A festményt 50 ezer forint értékű, ismeretlen alkotó műveként tüntették fel, holott valós értéke milliárdos nagyságrendű.

  • 3

    A kérelmező megtévesztő fotót csatolt, amelyen nem látszott a Klimt hagyatéki bélyegző.

  • 4

    Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője vizsgálatot rendelt el az ügyben.

  • 5

    A minisztérium feljelentést tesz védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás gyanúja miatt.

  • 6

    Az ÉKM kezdeményezi a vonatkozó jogszabály módosítását, hogy a jövőben minden műtárgy kiviteli engedélyezésekor sor kerüljön fizikai szemlére.

  • 7

    A minisztérium kezdeményezi a Klimt-festmény védetté nyilvánítását.

  • 8

    Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Labor vezetője már 2022-ben beazonosította a festményt Klimt alkotásaként.

Portálok közti különbségek

  • A Magyar Hírlap és a Demokrata cikkek szinte szó szerint megegyeznek, mindkettő a minisztériumi közleményre alapozva, részletesen ismerteti az ügyet és a minisztérium lépéseit, kiemelve Lázár János szerepét a vizsgálat elrendelésében.

  • Az Index részletesebben kitér a festmény korábbi, 1938 óta tartó magyarországi tartózkodására és a Klein családhoz való kötődésére, valamint arra, hogy a kép jogilag vitatott körülmények között cserélt gazdát. Emellett megemlíti, hogy a feljelentés hozzájárulhat ahhoz, hogy a kép ne váljon legálisan forgalomképessé a nemzetközi piacon, és a Szépművészeti Múzeum esetleges visszaszerzését is felveti.

  • A Népszava és a 444 is kiemeli, hogy a HVG hozta először nyilvánosságra az ügyet, és a Népszava megemlíti a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galériát, amely 15 millió euróért kínálta a festményt. A Népszava részletesebben kitér arra, hogy a jelenlegi szabályozás a pandémia alatt született, és lehetővé teszi az 'ellenőrzött bejelentés' jogintézményét, ami a kérelmező által megadott információkon alapul.

  • A Telex és a 24.hu szintén a minisztériumi közleményre támaszkodva, de tömörebben foglalja össze az eseményeket és a minisztérium intézkedéseit, hasonlóan a Magyar Hírlaphoz és a Demokratához, de nem térnek ki a festmény korábbi történetére vagy a jogi vitákra.

  • A Világ Gazdaság a többi portálhoz hasonlóan a minisztériumi közleményre épít, de a címben hangsúlyozza, hogy Lázár János 'gyanút fogott', ami egy kissé szubjektívebb megfogalmazás, mint a többi, objektívebb címadás. Emellett megemlíti a budapesti Klimt-kiállítást is, ami a többi cikkben nem szerepel.

Frissítve: 2025. 07. 15. 14:57