Feszült EU-Kína csúcstalálkozó Pekingben: kereskedelmi viták és geopolitikai feszültségek

84,6% 15,4%

„Kínaváltozás”? Ez is összehozhatja Kínát és az EU-t

Júl 24, 2025 • 17:17

Infostart

A Kína–EU közeledés a globális stabilitást erősítené

Júl 24, 2025 • 17:15

Magyar Hírlap

Óriási a tét, fagyos a hangulat: Von der Leyen farkasszemet néz Kínával, de nem sok jóra számíthat

Júl 24, 2025 • 16:03

Mandiner

Kemény kritikát kapott az EU Kína miatt

Júl 24, 2025 • 12:51

Magyar Hírlap

Von der Leyen Kínába utazott, ha Orbán Viktor megy, akkor hisztizik a brüsszeli vezető

Júl 24, 2025 • 11:55

Magyar Nemzet

Lehúzná a rolót az EU a kínai termékek előtt, ha nem engedi be Peking az európai árut

Júl 24, 2025 • 21:18

Telex

Meglepő dolgokat mondott az EU-ról a kínai elnök – fontos döntéseket sürget

Júl 24, 2025 • 19:38

ATV

Az Európai Unió és Kína vezetői Pekingben tartottak csúcstalálkozót, amelynek középpontjában a hatalmas kereskedelmi egyensúlytalanságok, a piacra jutás korlátai, a kínai ipari túlkapacitás, a ritkaföldfém-export korlátozása, valamint Kína orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontja állt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kapcsolatok kiegyensúlyozását sürgette, míg Hszi Csinping kínai elnök a párbeszéd elmélyítését és a kölcsönös bizalom erősítését szorgalmazta. A tárgyalásokat a Donald Trump által kilátásba helyezett amerikai vámok árnyéka is befolyásolta. A találkozó feszült hangulatban zajlott, és elemzők szerint jelentős áttörés nem várható a vitás kérdésekben.

Főbb pontok

1
Az EU és Kína vezetői Pekingben tartottak csúcstalálkozót a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozása és a globális stabilitás megvitatása céljából.
2
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hatalmas, több mint 300 milliárd eurós EU-Kína kereskedelmi hiányra hívta fel a figyelmet, és a kapcsolatok kiegyensúlyozását sürgette.
3
Hszi Csinping kínai elnök a párbeszéd elmélyítését és a kölcsönös bizalom erősítését szorgalmazta, bírálva az uniós korlátozásokat, és nyitott piacokat kért a kínai vállalatok számára.
4
Az uniós vezetők aggodalmukat fejezték ki Kína orosz-ukrán háborúban játszott szerepe miatt, és nyomást gyakoroltak Pekingre, hogy gyakoroljon befolyást Oroszországra.
5
A találkozón szó esett a kínai ipari túlkapacitásról, a dömpingáron értékesített termékekről (acél, napelemek, akkumulátorok), valamint a ritkaföldfémek exportkorlátozásáról.
6
Donald Trump amerikai elnök által kilátásba helyezett magas importvámok árnyékában zajlottak a tárgyalások, ami további feszültséget okoz a globális kereskedelemben.
7
Elemzők szerint a csúcstalálkozó előtt alacsonyak voltak a várakozások, és a feszült hangulat ellenére sem várható jelentős áttörés a vitás kérdésekben.
8
A kínai média és szakértők pesszimisták a találkozó eredményeit illetően, az EU „birodalmi gondolkodását” és „ideológiai külpolitikáját” kritizálva.

Portálok közti különbségek

•
A Telex a kereskedelmi egyensúlytalanságra és az amerikai vámokra fókuszál, részletesen bemutatva Ursula von der Leyen nyilatkozatait a kínai piacnyitás hiányáról és a kereskedelmi deficitről. Emellett kitér Donald Trump vámháborús terveire is.
•
Az ATV és az Infostart hasonlóan, Hszi Csinping nyilatkozatait emelik ki, hangsúlyozva a Kína és az EU közötti érdekellentétek hiányát és a stabilitás fontosságát. Mindkét portál megemlíti az uniós vezetők kereskedelmi hiányra vonatkozó aggodalmait és António Costa kérését Oroszországra gyakorolt nyomásgyakorlásról.
•
A Magyar Hírlap két cikkben is foglalkozik a témával. Az egyik cikk Hszi Csinping nyilatkozataira koncentrál, hasonlóan az ATV-hez és az Infostarthoz. A másik cikk José Manuel Barroso korábbi bizottsági elnök kritikáját emeli ki, miszerint az EU-nak „felnőtté kell válnia” és saját „házi feladatát” kell elvégeznie, ahelyett, hogy másokat hibáztatna, különös tekintettel Kína orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjára.
•
A Mandiner a feszült hangulatra és az alacsony elvárásokra helyezi a hangsúlyt, kiemelve az EU-Kína kapcsolatok romlását az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt. Részletesen tárgyalja a kereskedelmi súrlódásokat, mint az elektromos autókra kivetett vámokat és a ritkaföldfémek exportkorlátozását. Emellett idézi Engin Eroglut, aki szerint a bizalom új mélypontra süllyedt.
•
A Magyar Nemzet két cikkben is megjelenik. Az egyik cikk a „kettős mérce” vádját fogalmazza meg, összehasonlítva Ursula von der Leyen kínai látogatását Orbán Viktor korábbi pekingi tárgyalásaival. A másik cikk Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatójának véleményét mutatja be, aki szerint Kína tiszteletet vár el az EU-tól, és az EU-nak van nagyobb szüksége a partnerségre.
•
A Világ Gazdaság két cikke is a feszült légkörre és a kereskedelmi egyensúlytalanságokra fókuszál, kiemelve Hszi Csinping „helyes stratégiai döntésekre” vonatkozó felhívását. Az egyik cikk részletesebben kitér a ritkaföldfém-export korlátozására és az amerikai-EU kereskedelmi megállapodás kilátásaira, míg a másik cikk a globális hatalmi átrendeződésre utal, miszerint Peking, Washington és Moszkva a világ újrafelosztására készül.
•
Az Origo is a feszült hangulatra és a visszafogott elvárásokra koncentrál, hangsúlyozva az EU célját, hogy nyomást gyakoroljon Kínára az Ukrajnával kapcsolatos álláspontja és a kereskedelmi viták miatt. Kiemeli Ursula von der Leyen kemény retorikáját és a kínai külügyminisztérium válaszát a „megalapozatlan vádakra”. Az Origo elemzői véleményeket is bemutat, miszerint Kína előnyösebb pozícióban érzi magát, és Európát gyengének tartja.