Feszült légkörben zajlott az EU-Kína csúcstalálkozó Pekingben

100,0%

Óriási a tét, fagyos a hangulat: Von der Leyen farkasszemet néz Kínával, de nem sok jóra számíthat

Júl 24, 2025 • 16:03

Mandiner

Kemény kritikát kapott az EU Kína miatt

Júl 24, 2025 • 12:51

Magyar Hírlap

Von der Leyen Kínába utazott, ha Orbán Viktor megy, akkor hisztizik a brüsszeli vezető

Júl 24, 2025 • 11:55

Magyar Nemzet

Kína és az EU közeledése a stabilitást szolgálná

Júl 24, 2025 • 11:54

Demokrata

Von der Leyen szerint fordulóponthoz érkezett az európai-kínai viszony

Júl 24, 2025 • 09:41

Világ Gazdaság

Az Európai Unió és Kína közötti csúcstalálkozó Pekingben zajlott, ahol a felek a kereskedelmi konfliktusoktól az ukrajnai háborúig terjedő kérdéseket vitatták meg. A találkozót feszült hangulat jellemezte, az EU aggódik a Kínával szembeni hatalmas kereskedelmi hiány, a kínai exportkorlátozások és Peking Oroszországhoz való viszonya miatt. Kína a maga részéről bírálta az uniós korlátozásokat és a belügyeibe való beavatkozást, hangsúlyozva a kölcsönös tisztelet és együttműködés fontosságát. Elemzők szerint az EU-nak van nagyobb szüksége a partnerségre, és a találkozó várhatóan nem hoz jelentős áttörést.

Főbb pontok

1
Pekingben került sor az EU-Kína csúcstalálkozóra, ahol a kereskedelmi konfliktusok és az ukrajnai háború voltak a fő témák.
2
Az EU-Kína kapcsolatok feszültek, az elvárások visszafogottak a találkozó előtt, annak ellenére, hogy mindkét fél a kapcsolatok kiegyensúlyozására törekszik.
3
Az EU szankciókat vezetett be két kínai bank ellen az Oroszország támogatásában játszott szerepük miatt, ami felbosszantotta Pekinget.
4
Kína állítólag nem szeretné, ha Oroszország elveszítené az ukrajnai háborút, ami ellentmond Peking hivatalos semlegességi álláspontjának.
5
Kereskedelmi feszültségek is terhelik a kapcsolatokat, beleértve az elektromos járművekre kivetett vámokat, orvosi eszközök beszerzésének korlátozását és a ritkaföldfémek exportkorlátozását.
6
Az EU tavaly 305,8 milliárd eurós kereskedelmi hiányt könyvelt el Kínával szemben.
7
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke szerint az EU-nak „geopolitikai tinédzserből felnőtté kell válnia” és saját házi feladatát kell elvégeznie.
8
Kína álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban akadályozza a két fél közötti enyhülést, mivel Brüsszel szerint Kína a háború „kulcsfontosságú elősegítője”.
9
Hszi Csin-ping kínai elnök a csúcstalálkozón a kapcsolatok elmélyítését szorgalmazta, kiemelve, hogy nincs alapvető érdekellentét Kína és az EU között.
10
Hszi bírálta az uniós korlátozásokat a kínai exportra, és reményét fejezte ki, hogy az EU nyitva tartja piacait a kínai vállalatok előtt.
11
Az uniós vezetők kiemelték a kereskedelem fontosságát és a hatalmas kereskedelmi hiány kezelésének szükségességét.
12
Az Európai Tanács elnöke, António Costa arra kérte Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai agresszió leállítása érdekében.
13
Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója szerint a találkozó sikere az EU nyitottságán és tiszteletén múlik, Kína nem tűri a belügyeibe való beleszólást.
14
Az EU és az Egyesült Államok közötti esetleges új kereskedelmi megállapodás befolyásolhatja az EU mozgásterét a kínai kapcsolat kezelésében.
15
Az Origo szerint elemzők úgy vélik, Kína előnyösebb pozícióban van, és kihasználja az Egyesült Államok és az EU közötti kapcsolat megbillenését.
16
A csúcstalálkozót eredetileg kétnaposra tervezték Brüsszelben, de Peking kérésére egy napra rövidítették és áthelyezték Pekingbe.

Portálok közti különbségek

•
A Mandiner cikke részletesen kitér az EU-Kína kapcsolatok feszültségének okaira, mint az ukrajnai háború, a kínai bankok elleni szankciók és a kereskedelmi viták, valamint idézi Engin Eroglut, aki szerint a bizalom új mélypontra süllyedt.
•
A Magyar Hírlap José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnökének kritikáját emeli ki, miszerint az EU-nak felnőtté kell válnia geopolitikailag, és nem szabadna másokat hibáztatnia a saját hiányosságaiért, különösen Kína Oroszország melletti álláspontja miatt.
•
A Magyar Nemzet (első cikk) a brüsszeli „kettős mércére” fókuszál, összehasonlítva Ursula von der Leyen Kínába látogatását Orbán Viktor korábbi pekingi tárgyalásaival, Deák Dániel elemzőt idézve.
•
A Demokrata és a Világ Gazdaság (mindkét cikk) hangsúlyozza Hszi Csin-ping álláspontját, miszerint Kína és az EU közeledése a stabilitást szolgálná, és Hszi bírálja az uniós korlátozásokat, miközben az EU a kereskedelmi hiány kezelését szorgalmazza.
•
A Magyar Nemzet (második cikk) Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatójának véleményét mutatja be, aki szerint Kína nyitott az együttműködésre, de tiszteletet vár el, és az EU-nak van nagyobb szüksége a partnerségre a jelenlegi gazdasági helyzetben.
•
Az Origo és a Magyar Nemzet (harmadik cikk) egyaránt kiemeli a feszült hangulatot és a visszafogott elvárásokat a csúcstalálkozóval kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az esemény a kapcsolatok törékeny állapotát tükrözi, és az Egyesült Államok nyomása is befolyásolja a tárgyalásokat.