Fleck Zoltán kijelentései és az arra adott politikai, jogi reakciók

3,7% 42,6% 9,3% 14,8% 29,6%

Fleck Zoltán jogász, az ELTE oktatója egy Tisza Párt rendezvényen tett kijelentései, miszerint egy esetleges ellenzéki győzelem esetén akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében, és „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”, széles körű vitát és felháborodást váltottak ki. Gulyás Gergely miniszter és Sulyok Tamás köztársasági elnök elítélte a kijelentéseket, utóbbi alkotmánysértőnek nevezte azokat. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke feljelentést tett Fleck Zoltán ellen az alkotmányos rend veszélyeztetése miatt, és a Tisza Pártot is felelőssé tette. Az ELTE kezdetben magánvéleménynek minősítette az ügyet, majd elhatárolódott a kijelentésektől. Fleck Zoltán szerint a kormány reakciója hisztérikus és abszurd, és tisztázta, hogy politikai nyomásgyakorlásról, nem büntetőjogi értelemben vett zsarolásról beszélt, célja pedig a közjogi méltóságok állásfoglalásának kiprovokálása volt.

Főbb pontok

  • 1

    Fleck Zoltán, az ELTE jogi karának oktatója egy Tisza Párt rendezvényen arról beszélt, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében, és „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”.

  • 2

    Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Fleck Zoltánnak nem szabadna az ELTE-n tanítania, és kijelentései elfogadhatatlanok egy jogi oktatótól.

  • 3

    Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmánysértőnek és erőszakra buzdítónak nevezte Fleck Zoltán szavait, és felszólított minden politikai erőt, hogy határolódjon el az ilyen nézetektől.

  • 4

    Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke feljelentést tett Fleck Zoltán ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének gyanújával.

  • 5

    Lánczi Tamás szerint a Tisza Pártnak is felelőssége van, amiért nem fordult a hatóságokhoz Fleck Zoltán kijelentései miatt.

  • 6

    Az ELTE kezdetben magánvéleménynek minősítette Fleck Zoltán kijelentéseit, de később közleményben elhatárolódott a zsarolás és fenyegetés politikai eszközként való említésétől.

  • 7

    A Kulturális és Innovációs Minisztérium, az ELTE fenntartója, szintén elítélte Fleck Zoltán kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy azoknak következményei kell, hogy legyenek.

  • 8

    Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint Fleck Zoltán kijelentései a gyűlöletet keltik és rombolják a közbizalmat, és egy nemzetközi hálózat romboló stratégiájának részei.

  • 9

    Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője nem gondolja, hogy Fleck Zoltán nyilatkozata bűncselekményt valósítana meg, és szakmai vitának tekinti az ügyet.

  • 10

    Fleck Zoltán az ATV-nek adott interjúban tisztázta, hogy a „zsarolás” alatt politikai nyomásgyakorlást értett, nem büntetőjogi tényállást, és kijelentéseivel a választások előtti figyelmeztetést célozta.

Portálok közti különbségek

  • Az Index (jobbközép, kormányközeli) és a Magyar Nemzet (jobb, kormányközeli) részletesen beszámolnak Gulyás Gergely és Orbán Balázs Fleck Zoltán kijelentéseire adott reakcióiról, hangsúlyozva a kijelentések súlyosságát és az alkotmányos rend elleni uszítás vádját. Kiemelik az ELTE kezdeti hallgatását és későbbi elhatárolódását, valamint Lánczi Tamás feljelentését.

  • A Népszava (bal, kormánytól független), a 444 (bal, kormánytól független), a Telex (bal, kormánytól független), az ATV (bal, kormánytól független) és a Magyar Hang (közép, kormánytól független) Fleck Zoltán védekezésére és a kormány reakciójának „hisztérikus” és „abszurd” minősítésére fókuszálnak. Ezek a portálok gyakran Fleck Zoltán szavait is idézik, és teret adnak az ő magyarázatának, miszerint politikai nyomásgyakorlásról beszélt, nem erőszakról.

  • Az Origo (jobb, kormányközeli) és a HírTV (jobb, kormányközeli) a leghatározottabban ítélik el Fleck Zoltán kijelentéseit, „hatalmas botrányként” és „minden határon túlmenő” megnyilvánulásként tálalva azokat. Különösen hangsúlyozzák a feljelentés tényét és a Tisza Párt felelősségét. Az Origo egy cikkében a „kettős mérce” vádját is felveti az ELTE-vel szemben, összehasonlítva Fleck ügyét Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor korábbi eseteivel.

  • A Mandiner (jobb, kormányközeli) szintén elítélő hangnemben ír Fleck Zoltánról, de teret ad Hack Péter jogász véleményének is, aki bár vitatkozik Fleckkel, nem gondolja, hogy bűncselekményt valósított meg. Ez a portál árnyaltabb képet fest a jogi megítélésről, mint a többi kormányközeli médium.

  • A Demokrata (jobb, kormányközeli) és a Vadhajtások (szélsőjobb, kormányközeli) a leginkább ideológiai alapú kritikát fogalmazzák meg, Orbán Balázs szavait idézve, miszerint Fleck kijelentései egy „nemzetközi hálózat” romboló szándékának részei, és „vad gyűlöletről” tanúskodnak.

  • A 24.hu (közép, kormánytól független) és az Mfor.hu (közép, kormánytól független) a Nagy János államtitkár által megfogalmazott kritikát emelik ki, miszerint Fleck Zoltán az alkotmányos rend ellen uszított, de a 24.hu Fleck ATV-ben elhangzott magyarázatát is megemlíti, miszerint a kijelentés célja a válasz kiprovokálása volt a közjogi méltóságoktól.

  • A Magyar Narancs (bal, kormánytól független) interjút közöl Fleck Zoltánnal, ahol a jogász részletesen kifejti álláspontját, hangsúlyozva, hogy nem erőszakról, hanem politikai nyomásgyakorlásról beszélt, és a „legalista autokrácia” lebontásának nehézségeire hívta fel a figyelmet. Ez a cikk a leginkább Fleck Zoltán nézőpontjából mutatja be az eseményeket.

Frissítve: 2025. 08. 06. 23:55