Aug 06, 2025 • 20:31

Index
Aug 06, 2025 • 20:31
Index
Aug 06, 2025 • 19:20
HírTV
Aug 06, 2025 • 19:02
Magyar Nemzet
Aug 06, 2025 • 18:58
Mandiner
Aug 06, 2025 • 17:10
Origo
Aug 06, 2025 • 16:05
Index
Aug 06, 2025 • 16:01
HírTV
Aug 06, 2025 • 16:00
HírTV
Aug 06, 2025 • 15:19
Vadhajtások
Aug 06, 2025 • 13:39
Magyar Nemzet
Aug 06, 2025 • 13:29
Origo
Aug 06, 2025 • 13:07
Vadhajtások
Aug 06, 2025 • 13:04
Magyar Nemzet
Aug 06, 2025 • 13:04
Magyar Nemzet
Aug 06, 2025 • 12:28
Mandiner
Aug 06, 2025 • 12:21
Index
Aug 06, 2025 • 11:49
HírTV
Aug 06, 2025 • 11:17
Mandiner
Aug 06, 2025 • 09:31
Index
Aug 06, 2025 • 08:10
Magyar Nemzet
Aug 06, 2025 • 06:54
HírTV
Aug 06, 2025 • 13:11
Blikk
Aug 06, 2025 • 10:54
24.hu
Aug 06, 2025 • 08:52
Blikk
Aug 06, 2025 • 20:21
Népszava
Aug 06, 2025 • 14:49
Magyar Narancs
Aug 06, 2025 • 12:47
HVG
Aug 06, 2025 • 11:51
Telex
Aug 06, 2025 • 10:50
ATV
Aug 06, 2025 • 08:38
ATV
Aug 06, 2025 • 05:30
Népszava
Fleck Zoltán jogász, az ELTE oktatója egy Tisza Párt rendezvényen tett kijelentései, miszerint egy esetleges ellenzéki győzelem esetén akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében, és „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”, széles körű vitát és felháborodást váltottak ki. Gulyás Gergely miniszter és Sulyok Tamás köztársasági elnök elítélte a kijelentéseket, utóbbi alkotmánysértőnek nevezte azokat. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke feljelentést tett Fleck Zoltán ellen az alkotmányos rend veszélyeztetése miatt, és a Tisza Pártot is felelőssé tette. Az ELTE kezdetben magánvéleménynek minősítette az ügyet, majd elhatárolódott a kijelentésektől. Fleck Zoltán szerint a kormány reakciója hisztérikus és abszurd, és tisztázta, hogy politikai nyomásgyakorlásról, nem büntetőjogi értelemben vett zsarolásról beszélt, célja pedig a közjogi méltóságok állásfoglalásának kiprovokálása volt.
Fleck Zoltán, az ELTE jogi karának oktatója egy Tisza Párt rendezvényen arról beszélt, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében, és „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Fleck Zoltánnak nem szabadna az ELTE-n tanítania, és kijelentései elfogadhatatlanok egy jogi oktatótól.
Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmánysértőnek és erőszakra buzdítónak nevezte Fleck Zoltán szavait, és felszólított minden politikai erőt, hogy határolódjon el az ilyen nézetektől.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke feljelentést tett Fleck Zoltán ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének gyanújával.
Lánczi Tamás szerint a Tisza Pártnak is felelőssége van, amiért nem fordult a hatóságokhoz Fleck Zoltán kijelentései miatt.
Az ELTE kezdetben magánvéleménynek minősítette Fleck Zoltán kijelentéseit, de később közleményben elhatárolódott a zsarolás és fenyegetés politikai eszközként való említésétől.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium, az ELTE fenntartója, szintén elítélte Fleck Zoltán kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy azoknak következményei kell, hogy legyenek.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint Fleck Zoltán kijelentései a gyűlöletet keltik és rombolják a közbizalmat, és egy nemzetközi hálózat romboló stratégiájának részei.
Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője nem gondolja, hogy Fleck Zoltán nyilatkozata bűncselekményt valósítana meg, és szakmai vitának tekinti az ügyet.
Fleck Zoltán az ATV-nek adott interjúban tisztázta, hogy a „zsarolás” alatt politikai nyomásgyakorlást értett, nem büntetőjogi tényállást, és kijelentéseivel a választások előtti figyelmeztetést célozta.
Az Index (jobbközép, kormányközeli) és a Magyar Nemzet (jobb, kormányközeli) részletesen beszámolnak Gulyás Gergely és Orbán Balázs Fleck Zoltán kijelentéseire adott reakcióiról, hangsúlyozva a kijelentések súlyosságát és az alkotmányos rend elleni uszítás vádját. Kiemelik az ELTE kezdeti hallgatását és későbbi elhatárolódását, valamint Lánczi Tamás feljelentését.
A Népszava (bal, kormánytól független), a 444 (bal, kormánytól független), a Telex (bal, kormánytól független), az ATV (bal, kormánytól független) és a Magyar Hang (közép, kormánytól független) Fleck Zoltán védekezésére és a kormány reakciójának „hisztérikus” és „abszurd” minősítésére fókuszálnak. Ezek a portálok gyakran Fleck Zoltán szavait is idézik, és teret adnak az ő magyarázatának, miszerint politikai nyomásgyakorlásról beszélt, nem erőszakról.
Az Origo (jobb, kormányközeli) és a HírTV (jobb, kormányközeli) a leghatározottabban ítélik el Fleck Zoltán kijelentéseit, „hatalmas botrányként” és „minden határon túlmenő” megnyilvánulásként tálalva azokat. Különösen hangsúlyozzák a feljelentés tényét és a Tisza Párt felelősségét. Az Origo egy cikkében a „kettős mérce” vádját is felveti az ELTE-vel szemben, összehasonlítva Fleck ügyét Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor korábbi eseteivel.
A Mandiner (jobb, kormányközeli) szintén elítélő hangnemben ír Fleck Zoltánról, de teret ad Hack Péter jogász véleményének is, aki bár vitatkozik Fleckkel, nem gondolja, hogy bűncselekményt valósított meg. Ez a portál árnyaltabb képet fest a jogi megítélésről, mint a többi kormányközeli médium.
A Demokrata (jobb, kormányközeli) és a Vadhajtások (szélsőjobb, kormányközeli) a leginkább ideológiai alapú kritikát fogalmazzák meg, Orbán Balázs szavait idézve, miszerint Fleck kijelentései egy „nemzetközi hálózat” romboló szándékának részei, és „vad gyűlöletről” tanúskodnak.
A 24.hu (közép, kormánytól független) és az Mfor.hu (közép, kormánytól független) a Nagy János államtitkár által megfogalmazott kritikát emelik ki, miszerint Fleck Zoltán az alkotmányos rend ellen uszított, de a 24.hu Fleck ATV-ben elhangzott magyarázatát is megemlíti, miszerint a kijelentés célja a válasz kiprovokálása volt a közjogi méltóságoktól.
A Magyar Narancs (bal, kormánytól független) interjút közöl Fleck Zoltánnal, ahol a jogász részletesen kifejti álláspontját, hangsúlyozva, hogy nem erőszakról, hanem politikai nyomásgyakorlásról beszélt, és a „legalista autokrácia” lebontásának nehézségeire hívta fel a figyelmet. Ez a cikk a leginkább Fleck Zoltán nézőpontjából mutatja be az eseményeket.