Júl 16, 2025 • 12:12

Economx
Júl 16, 2025 • 12:12
Economx
Júl 16, 2025 • 10:42
Mandiner
Júl 16, 2025 • 08:30
Világ Gazdaság
Júl 16, 2025 • 09:56
Portfolio
Júl 16, 2025 • 08:33
Pénzcentrum
Júl 16, 2025 • 08:30
Privátbankár
Júl 16, 2025 • 08:08
Menedzsment Fórum
Júl 16, 2025 • 05:05
Piac & Profit
Júl 16, 2025 • 04:10
Pénzcentrum
Júl 16, 2025 • 10:08
Telex
A cikkek a magyar gazdaság aktuális állapotát elemzik, különös tekintettel a májusi kereseti adatokra és az inflációs várakozásokra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 májusában a bruttó átlagkereset 702 800 forint, a nettó átlagkereset 483 000 forint volt, a reálkereset pedig 3,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint a kereskedelemben várható a legnagyobb áremelkedés az árstopp és különadók miatt. Az Opten adatai a cégállomány folyamatos csökkenését mutatják, bár a visszaesés üteme lassul. A kormányzati kommunikáció a bérek vásárlóerejének folyamatos növekedését hangsúlyozza, míg független elemzők a reálkereset növekedésének lassulására és a fogyasztói bizalom csökkenésére hívják fel a figyelmet, valamint a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésére.
A KSH adatai szerint 2025 májusában a bruttó átlagkereset 702 800 forint, a nettó átlagkereset 483 000 forint volt.
A reálkereset 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a fogyasztói árak 4,4 százalékkal nőttek.
A nettó mediánkereset 391 200 forintot ért el májusban.
A GKI felmérése szerint a kereskedelemben a legerősebb az áremelési szándék, a megkérdezettek 27 százaléka tervez áremelést.
Az árrésstop és a kereskedelmi különadó veszteségei, valamint a beszállítói áremelések indokolják a kereskedelmi áremelési szándékot.
Az Opten adatai szerint 2025 júniusában a társas vállalkozások száma 498,7 ezer volt, ami a 21. hónapja tartó csökkenést jelzi.
Az új cégalapítások száma visszafogott, míg a megszűnések üteme mérséklődik.
Az elemzők szerint a reálkereset növekedésének lassulása a fogyasztói bizalom csökkenéséhez vezethet.
A Portfolio elemzése szerint a tőkejövedelmek növekedése messze meghaladta a munkajövedelmekét 2010 és 2023 között, ami a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésére utal.
A háztartási megtakarítási ráta jelentősen emelkedett, ami a jövedelmi polarizáció következménye lehet.
Az Economx, Piac & Profit és Pénzcentrum (GKI-ra hivatkozva) kiemeli, hogy a kereskedelemben várható a legnagyobb áremelkedés az árstopp és különadó miatt, míg a többi szektorban mérsékeltebb az áremelési szándék.
A Menedzsment Fórum, Portfolio és Telex hangsúlyozza, hogy a reálkereset növekedése lassult, és közel kétéves mélypontra esett, ellentétben a kormányzati kommunikációval, amely a folyamatos növekedést emeli ki. Különösen a Menedzsment Fórum és a Portfolio kritikus a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációjával szemben, „fordítva ül a lovon a kormány” címmel, és elemzői véleményekkel támasztják alá a lassulást.
A Mandiner, Demokrata, Magyar Nemzet, Blikk és Infostart cikkek alapvetően a KSH adatok száraz közlésére fókuszálnak, és a kormányzati álláspontot (Czomba Sándor nyilatkozatait) emelik ki, miszerint a reálkeresetek folyamatosan nőnek és a kormány intézkedései sikeresek az áremelések ellen.
A Portfolio egy másik cikke („Nem volt inkluzív jóléti fordulat Magyarországon”) mélyreható elemzést nyújt a jövedelmi és fogyasztási folyamatokról, cáfolva a „jóléti fordulat” állítását, és rámutatva a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésére, különösen a tőkejövedelmek és munkajövedelmek közötti különbségre. Ez a nézőpont hiányzik a többi portál tudósításából.