Kapu Tibor űrmissziója: magyar kísérletek a világűrben és a program hazai megítélése

66,7% 33,3%

Kapu Tibor magyar űrhajós sikeresen elvégzett 25 kísérletet a 31-ből a Nemzetközi Űrállomáson a HUNOR program keretében. A kísérletekben hat magyar egyetem és több hazai vállalat vett részt, és a NASA is engedélyezte őket. A program célja Magyarország űrkutatásban való pozíciójának erősítése és a fiatalok inspirálása. Míg a kormánypárti média a program sikerét és a magyar űrstratégia megvalósulását emeli ki, addig a független sajtó a program paradoxonára hívja fel a figyelmet, összevetve az űrkutatásra fordított összeget az oktatás és alapkutatás alulfinanszírozottságával.

Főbb pontok

  • 1

    Kapu Tibor 25 kísérletet végzett el a 31-ből a HUNOR program keretében a Nemzetközi Űrállomáson.

  • 2

    A kísérletek között alapkutatások és a hosszú távú űrutazásokra fókuszáló vizsgálatok is szerepeltek.

  • 3

    Hat magyar egyetem (BME, ELTE, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem) és több hazai vállalat vett részt a kísérletek összeállításában.

  • 4

    A kísérleteket a NASA is engedélyezte, és megfeleltek a szigorú szakmai szabványoknak.

  • 5

    A HUNOR program célja a magyar űripar fejlesztése és a fiatalok inspirálása a tudományos és mérnöki pályák felé.

  • 6

    Magyarország 99 millió dollárért vett részt az Axiom-4 misszióban, ami a SpaceX technológiájának köszönhetően vált lehetővé.

  • 7

    A magyar űrstratégia 2021-ben került elfogadásra, célja az űrszektor globális értékláncában való aktív szereplés.

  • 8

    A Válasz Online szerint a HUNOR program paradoxon, mivel a kormány az űrkutatásra költ, miközben az oktatás és a kutatás alulfinanszírozott.

  • 9

    Pálinkás József, az MTA volt elnöke szerint a HUNOR program geopolitikailag erős nyugati orientációt fejez ki.

Portálok közti különbségek

  • A HírTV és a Magyar Nemzet cikkek hangsúlyozzák a HUNOR program sikerét, a Külgazdasági és Külügyminisztérium erőfeszítéseit és a magyar egyetemek, cégek hozzájárulását, pozitív fényben tüntetve fel az űrmissziót.

  • A Válasz Online cikke árnyaltabb képet fest, elismerve Kapu Tibor egyéni teljesítményét és a magyar kutatók számára nyitott lehetőségeket, de kritikusan viszonyul a programhoz a magyar oktatás- és tudománypolitika helyzete miatt. Kiemeli a HUNOR program paradoxonát, miszerint az állam jelentős összeget fordít űrkutatásra, miközben az alapkutatás és az oktatás alulfinanszírozott és támadások célpontja.

  • A HírTV és a Magyar Nemzet konkrétan megnevezi a részt vevő egyetemeket és a kísérletek típusait, részletesebben bemutatva a tudományos hátteret.

  • A Válasz Online a geopolitikai vonatkozásokat is megemlíti, hangsúlyozva a nyugati orientációt, ami hiányzik a másik két cikkből.

Frissítve: 2025. 08. 01. 08:17