Kapu Tibor űrmissziója: magyar kísérletek a világűrben és a program hazai megítélése
Aug 01, 2025 • 04:55

Magyar Nemzet
Aug 01, 2025 • 06:32

Válasz Online
Kapu Tibor magyar űrhajós sikeresen elvégzett 25 kísérletet a 31-ből a Nemzetközi Űrállomáson a HUNOR program keretében. A kísérletekben hat magyar egyetem és több hazai vállalat vett részt, és a NASA is engedélyezte őket. A program célja Magyarország űrkutatásban való pozíciójának erősítése és a fiatalok inspirálása. Míg a kormánypárti média a program sikerét és a magyar űrstratégia megvalósulását emeli ki, addig a független sajtó a program paradoxonára hívja fel a figyelmet, összevetve az űrkutatásra fordított összeget az oktatás és alapkutatás alulfinanszírozottságával.
Főbb pontok
-
1
Kapu Tibor 25 kísérletet végzett el a 31-ből a HUNOR program keretében a Nemzetközi Űrállomáson.
-
2
A kísérletek között alapkutatások és a hosszú távú űrutazásokra fókuszáló vizsgálatok is szerepeltek.
-
3
Hat magyar egyetem (BME, ELTE, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem) és több hazai vállalat vett részt a kísérletek összeállításában.
-
4
A kísérleteket a NASA is engedélyezte, és megfeleltek a szigorú szakmai szabványoknak.
-
5
A HUNOR program célja a magyar űripar fejlesztése és a fiatalok inspirálása a tudományos és mérnöki pályák felé.
-
6
Magyarország 99 millió dollárért vett részt az Axiom-4 misszióban, ami a SpaceX technológiájának köszönhetően vált lehetővé.
-
7
A magyar űrstratégia 2021-ben került elfogadásra, célja az űrszektor globális értékláncában való aktív szereplés.
-
8
A Válasz Online szerint a HUNOR program paradoxon, mivel a kormány az űrkutatásra költ, miközben az oktatás és a kutatás alulfinanszírozott.
-
9
Pálinkás József, az MTA volt elnöke szerint a HUNOR program geopolitikailag erős nyugati orientációt fejez ki.
Portálok közti különbségek
-
•
A HírTV és a Magyar Nemzet cikkek hangsúlyozzák a HUNOR program sikerét, a Külgazdasági és Külügyminisztérium erőfeszítéseit és a magyar egyetemek, cégek hozzájárulását, pozitív fényben tüntetve fel az űrmissziót.
-
•
A Válasz Online cikke árnyaltabb képet fest, elismerve Kapu Tibor egyéni teljesítményét és a magyar kutatók számára nyitott lehetőségeket, de kritikusan viszonyul a programhoz a magyar oktatás- és tudománypolitika helyzete miatt. Kiemeli a HUNOR program paradoxonát, miszerint az állam jelentős összeget fordít űrkutatásra, miközben az alapkutatás és az oktatás alulfinanszírozott és támadások célpontja.
-
•
A HírTV és a Magyar Nemzet konkrétan megnevezi a részt vevő egyetemeket és a kísérletek típusait, részletesebben bemutatva a tudományos hátteret.
-
•
A Válasz Online a geopolitikai vonatkozásokat is megemlíti, hangsúlyozva a nyugati orientációt, ami hiányzik a másik két cikkből.
Címkék



