Kereszt került a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára a tiltakozások ellenére

26,7% 6,7% 26,7% 40,0%

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára egy nagyméretű kereszt került, annak ellenére, hogy a terv széles körű tiltakozást váltott ki művészek, építészek, egyházi személyek és a szobor alkotójának jogörökösei részéről. A Várkapitányság szerint a kereszt az 1100 éves magyar államiság és a nyugati kereszténység szimbóluma. Karácsony Gergely főpolgármester politikai visszaélésnek tartja a jelkép elhelyezését, míg a kormányközeli médiumok és politikusok, mint Szentkirályi Alexandra, Karácsonyt kettős mércével vádolják, és a keresztény értékek elleni támadásként értelmezik a főpolgármester kritikáját. A Citadella felújítása, melynek része a kereszt elhelyezése, 2026-ban fejeződik be.

Főbb pontok

  • 1

    Felkerült egy nagyméretű kereszt a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára.

  • 2

    A kereszt elhelyezése ellen számos szervezet, művész, építész, egyházi személy és a szobor alkotójának jogörökösei is tiltakoztak.

  • 3

    A Várkapitányság indoklása szerint a kereszt az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör szimbóluma.

  • 4

    A kormány álláspontja szerint a talapzat átalakítása nem sérti Kisfaludi Strobl Zsigmond szerzői jogait, mivel a talapzatot egy sztálinista építész tervezte.

  • 5

    Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kereszt elhelyezése politikai visszaélés a jelképpel, és „sebet ejt Budapesten”.

  • 6

    Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője kettős mércével vádolta Karácsonyt, mondván, hogy a pride- és ukrán zászlókkal nincs baja, de a kereszttel igen.

  • 7

    A Citadella felújítása a tervek szerint 2026-ban fejeződik be, a munkálatokat a Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekeltségébe tartozó cégek végzik.

Portálok közti különbségek

  • •

    A 444, HVG, Népszava, Telex, Blikk, Magyar Hang és Refresher portálok elsősorban a kereszt felhelyezésének tényére és az ellene irányuló tiltakozásokra fókuszálnak, kiemelve a szakmai és jogi aggályokat, valamint Karácsony Gergely főpolgármester ellenállását. Ezek a cikkek jellemzően objektívebb hangnemet ütnek meg, és a tényeket hangsúlyozzák, mint például a jogörökösök tiltakozását vagy a népszavazási kezdeményezést.

  • •

    A Magyar Nemzet és a Mandiner portálok, amelyek kormányközeli médiumok, Karácsony Gergely reakciójára fókuszálnak, és azt a keresztényellenesség jeleként értelmezik. Ezek a cikkek erősen véleményezőek, és Karácsony korábbi cselekedeteit (pl. szivárványos zászló, pride) hozzák fel ellenpéldaként, azzal vádolva a főpolgármestert, hogy kettős mércét alkalmaz. A Mandiner Gulyás Gergely Kristóf véleményét is bemutatja, amely a kereszt elhelyezését pozitív szimbolikus cselekedetként értelmezi, a magyar identitás megerősítéseként.

  • •

    Az Index portál kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmaz, bemutatva Karácsony Gergely és Szentkirályi Alexandra álláspontját is, valamint említést tesz az aHang petíciójáról és a fáklyás tiltakozásról, hangsúlyozva, hogy a tiltakozók nem magával a kereszttel, hanem a társadalmi egyeztetés hiányával és a szimbólum önkényes alkalmazásával van problémájuk.

Címkék

Óbuda
Magyarország Kép Magyarország
Simicskó István
Ukrajna Kép Ukrajna
ZÁÉV Építőipari Zrt.
KDNP
Vadai Ágnes
Karácsony Gergely Kép Karácsony Gergely
Hofher József
Bencsik András
Kisfaludi Strobl Zsigmond
Mészáros Lőrinc
Garancsi István
Borisz Jofan
Market Építő Zrt.
Margit-híd
DK
Németh Dániel
Nyugat
Nemzeti Hauszmann Program
aHang
Fidesz Kép Fidesz
Szentkirályi Alexandra
Budapest Kép Budapest
Gulyás Gergely Kristóf
Barabás Richárd
Gellért-hegy
Frissítve: 2025. 07. 14. 15:56

Keresés