Aug 01, 2025 • 11:21

Infostart
Aug 01, 2025 • 11:21
Infostart
Aug 01, 2025 • 10:38
Világ Gazdaság
Aug 01, 2025 • 09:01
Pénzcentrum
Aug 01, 2025 • 09:16
Telex
Aug 01, 2025 • 08:48
HVG
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 első félévében 15%-kal kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma 43%-kal nőtt. Szakértők szerint a lakásépítések visszaesése a gazdasági bizonytalanságnak, az inflációnak és a magas kamatkörnyezetnek tudható be. Az új kormányzati programok, mint az Otthon Start és a Lakhatási Tőkeprogram, a kereslet és a kínálat élénkítését célozzák, de az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy ezek mennyire járulnak hozzá az új lakások építéséhez, és mennyire befolyásolják az árakat. A lakásépítési engedélyek növekedése elsősorban Budapesten és néhány megyei jogú városban koncentrálódik. Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök óvatosságra int a lakossági hitelezés felfutása miatt, kiemelve a személyi kölcsönök növekedését és a reálbérek stagnálását. Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Otthon Start program nem löki az égbe a lakásárakat, és a középosztályt segíti, emellett bejelentette a közszolgálatban dolgozók lakhatási támogatását és további családtámogatási intézkedéseket.
2025 első félévében 5129 új lakás épült Magyarországon, ami 15%-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
A kiadott építési engedélyek száma 12 830 volt ugyanebben az időszakban, ami 43%-os növekedést jelent.
A lakásépítések csökkenése az inflációs sokk és a magas kamatkörnyezet eredménye.
Az Otthon Start program és a Lakhatási Tőkeprogram a keresleti és kínálati oldalt is élénkítheti.
Az építési engedélyek számának növekedése elsősorban Budapesten és néhány megyei jogú városban koncentrálódik.
A lakáshitel-szerződések átlagos összege tavasszal már 20 millió forint körül alakult.
Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök óvatosságra int a lakossági hitelezés felfutása miatt, különösen a személyi kölcsönök esetében.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Otthon Start program szeptember 1-jén indul, és célja az első ingatlanhoz jutás segítése, értékhatárral a lakásárak elszállásának megakadályozására.
A kormányfő bejelentette a közszolgálatban dolgozók lakhatási támogatását is, évi nettó egymillió forint értékben.
A családtámogatások terén adómentessé válik a CSED és GYED, valamint megduplázódik a családi SZJA-kedvezmény.
Az Infostart és a Világ Gazdaság cikkek Regős Gábor, illetve Molnár Dániel elemzők véleményét emelik ki, hangsúlyozva az Otthon Start program pozitív hatásait a kínálati és keresleti oldalra, valamint a lakásépítési engedélyek számának növekedését.
A Portfolio cikk kritikusabb hangnemet üt meg, megkérdőjelezve a kormány azon érvelését, hogy a 3%-os lakáshitel nem vezet áremelkedéshez, mivel a kínálat csak évek múlva tud rugalmasan alkalmazkodni. Emellett kiemeli a lakásépítések regionális egyenetlenségét, különösen a fővárosra koncentrálódó élénkülést.
A Privátbankár és Menedzsment Fórum (Bod Péter Ákos cikkei) a hitelezési folyamatok kockázataira hívják fel a figyelmet, különösen a lakossági hitelezés felfutására és a személyi kölcsönök növekedésére, összehasonlítva a korábbi hitelpiaci ciklusokkal és a reálbérek stagnálásával.
A Telex és HVG cikkek, bár objektíven közlik a KSH adatokat, a címadásban és a leadben hangsúlyozzák a lakásépítések mélypontját és a budapesti koncentrációt, utalva a program esetleges negatív hatásaira (pl. áremelkedés).
A kormányközeli portálok (Infostart, Világ Gazdaság, Magyar Nemzet) az Otthon Start program és a Lakhatási Tőkeprogram pozitív hatásait emelik ki, mint a lakásépítések várható fordulatának motorját, míg a függetlenebb portálok (Portfolio, Privátbankár, Menedzsment Fórum, Telex, HVG) óvatosabbak, vagy egyenesen kockázatokra hívják fel a figyelmet.