Aug 13, 2025 • 11:12

Origo
Aug 13, 2025 • 11:12
Origo
Aug 13, 2025 • 11:08
Origo
Aug 13, 2025 • 10:47
Világ Gazdaság
Aug 13, 2025 • 10:23
HírTV
Aug 13, 2025 • 09:50
Világ Gazdaság
Aug 13, 2025 • 09:25
Magyar Nemzet
Aug 13, 2025 • 09:52
Portfolio
Aug 13, 2025 • 09:19
Portfolio
A cikkek az Otthon Start program és a Lakhatási Tőkeprogram várható hatásait elemzik a magyar lakáspiacon. A kormányrendelet értelmében a legalább 250 lakásos, 3%-os támogatott hitel feltételeinek megfelelő fejlesztések nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősülhetnek. A várakozások szerint 2026-ban 20-25 ezer új lakás fejlesztése indulhat el, és öt év alatt akár 50 ezer lakás is megépülhet, ami jelentősen növelheti a kínálatot és mérsékelheti az árak emelkedését. Az elemzések kitérnek a jelenlegi piaci keresletre, az árak alakulására Budapesten, valamint a program építőiparra gyakorolt stabilizáló hatására.
A kormányrendelet értelmében a legalább 250 lakásos fejlesztések, melyek 70%-a megfelel a 3%-os támogatott hitel feltételeinek, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősülhetnek.
A kormány várakozásai szerint 2026-ban 20-25 ezer új lakás fejlesztése indulhat el, és öt év alatt összesen akár 50 ezer lakás épülhet fel.
A Duna House számításai szerint a 2026-ban induló fejlesztések 90-110%-kal növelhetik az újépítésű projektek számát a piacon.
A tényleges lakásátadások számában a nagyobb ugrás 2027-2028-ban várható.
Az 50 ezer új lakás megvalósítása öt éves távon átlagosan évi 10 ezer többletátadást jelentene, ami 40%-os bővülés a jelenlegi szinthez képest.
Az Otthon Start program várhatóan a kedvezőbb árú, külsőbb kerületekben található lakások iránti keresletet élénkíti, és nem fogja tovább növelni a budapesti újlakás-árakat.
Az MBH Jelzálogbank elemzése szerint 2025 első negyedévében rekordot döntött az értékesített új lakások száma Budapesten, közel 2800 lakást adtak el.
2025 június elején 7500 szabad társasházi lakás volt elérhető Budapesten, ami 14%-os növekedés 2024 azonos időszakához képest.
A lakásárak Budapesten 2025 második negyedévére csaknem 16%-kal emelkedtek 2024 azonos időszakához képest.
A legdrágább budapesti kerületekben (I., II., XII.) a négyzetméterár elérte vagy meghaladta a 3 millió forintot.
A program célja a lakáskínálat bővítése és az építőipar stabilizálása, valamint a lakásárak emelkedésének mérséklése.
A Lakhatási Tőkeprogram 300 milliárd forintos keretösszege 800-1000 milliárd forintot mozgathat meg a lakásépítési piacon.
Az Origo cikkek (Lassulhat a lakásár-emelkedés: a jövő évtől tízezrével épülhetnek az új lakások; Megduplázhatja a lakásépítéseket a 3 százalékos Otthon Start hitelprogram) és a Magyar Nemzet (Akár meg is duplázhatja az új lakások számát a fix három százalékos hitel), HírTV (Jövőre 20-25 ezer lakás fejlesztése indulhat el, öt év alatt pedig akár 50 ezer lakás épülhet fel), valamint a Világ Gazdaság (Otthon Start program: elképesztő mértékben megugorhat az új lakások száma) cikkek elsősorban az Otthon Start program várható pozitív hatásaira, a lakásépítések volumenének növekedésére és a kínálat bővülésére fókuszálnak, kormányzati és Duna House adatokra hivatkozva.
A Világ Gazdaság (Rekordszinten az újlakás-piaci kereslet, az árak is megállíthatatlanul emelkednek) és a Portfolio (Ez már tényleg nem normális: a legdrágább kerületekben 3 millió forint egy négyzetméter; Az Otthon Start megoldja a lakáspiac évtizedes tragédiáját? A vevők örülnének a legjobban!) cikkek részletesebben elemzik a jelenlegi piaci helyzetet, a kereslet alakulását, a lakásárak emelkedését Budapesten, és az MBH Jelzálogbank elemzésére támaszkodnak. Ezek a cikkek kitérnek a program árnövelő hatásának mérséklésére a külső kerületekben, és a kisebb lakások iránti megnövekedett keresletre.
A Piac & Profit (Berobbanhatnak az új lakások) cikk a Duna House adatait emeli ki, és egy kapcsolódó cikkre is hivatkozik, amely az urbanizáció ellentmondásait tárgyalja, ezzel egy szélesebb kontextusba helyezve a programot.
A Portfolio cikkek (Az Otthon Start megoldja a lakáspiac évtizedes tragédiáját? A vevők örülnének a legjobban!) a címadásban és a bevezetőben is felvetik a program lehetséges problémamegoldó szerepét, és utalnak korábbi, kritikusabb hangvételű cikkekre (pl. Surányi György, Zsiday Viktor véleménye), bár ezek tartalmát nem részletezik.