Miniszteri hatáskörbe kerül az utónevek jóváhagyása, bizottság segíti a döntést

33,3% 66,7%

Főbb pontok

  • 1

    Az Országgyűlés megszavazta azt a törvénymódosítást, amely alapján a kultúráért felelős miniszter dönt az anyakönyveztethető utónevekről.

  • 2

    Hankó Balázs miniszter 13 nemzetiségi és egy magyar utónevekre vonatkozó miniszteri rendeletet fog kiadni.

  • 3

    A miniszter egy bizottságot von be a döntéshozatali folyamatba, amelyben nemzetiségi és egyházi képviselők, valamint néphagyományt és kultúrát képviselő szaktekintélyek is részt vesznek.

  • 4

    Az új szabályozás szerint csak olyan utóneveket adhatnak a szülők, amelyek a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelőek, és nem hátrányosak a viselőjükre.

  • 5

    A nemzetiségi utónevek esetében a nemzetiségi önkormányzat javaslattétele a mérvadó, a miniszter csak felülvizsgálatra küldheti vissza a nevet.

  • 6

    A Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) továbbra is javaslatot tesz a miniszternek az új magyar utónevek elfogadásáról.

  • 7

    A miniszternek 15 napja van a törvény hatályba lépésétől (augusztus 19.) az adható nevek jegyzékének közzétételére.

Portálok közti különbségek

  • A Népszava és a HVG cikkek hangsúlyozzák a törvénymódosítás hátterét és a miniszter hatáskörének bővülését, míg a Magyar Nemzet cikk a miniszter szemszögéből mutatja be a változásokat, kiemelve a kulturális örökség és a gyermek jövőjének fontosságát.

  • A HVG megemlíti Kósa Lajos korábbi "hadüzenetét" bizonyos keresztneveknek, és példaként hozza fel az Orbánviktor elutasítását, míg a Népszava és a Magyar Nemzet nem tér ki ezekre a részletekre.

  • A Magyar Nemzet cikk kiemeli, hogy a Kósa Lajos által beterjesztett törvényjavaslatot széles körű konszenzus övezte, és számos baloldali képviselő is támogatta, ami a másik két cikkben nem szerepel.

  • A Népszava és a Magyar Nemzet részletesebben kitér a miniszter által figyelembe veendő szempontokra (helyesírás, ősi nevek tudományos bizonyítékai, fantázianevek klasszikus értéke), míg a HVG rövidebben fogalmaz erről.

  • A Magyar Nemzet hivatkozik az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalásaira a névválasztási szabadság és a társadalmi hagyományok egyensúlyáról, ami a többi cikkben nem található meg.

Frissítve: 2025. 08. 25. 08:34