Aug 08, 2025 • 10:49

Index
Aug 08, 2025 • 10:49
Index
Aug 08, 2025 • 09:08
HírTV
Aug 08, 2025 • 09:03
Mandiner
Aug 08, 2025 • 08:57
Mandiner
Aug 08, 2025 • 08:45
HírTV
Aug 08, 2025 • 08:43
Magyar Hírlap
Aug 08, 2025 • 08:15
Magyar Hírlap
Aug 08, 2025 • 07:50
Magyar Nemzet
Aug 08, 2025 • 07:41
Demokrata
Aug 08, 2025 • 06:45
Vadhajtások
Aug 08, 2025 • 06:35
Magyar Hírlap
Aug 08, 2025 • 09:47
24.hu
Aug 08, 2025 • 08:13
Portfolio
Aug 08, 2025 • 07:08
Portfolio
Aug 08, 2025 • 08:29
HVG
Aug 08, 2025 • 07:10
444
A cikkek a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök közötti tervezett találkozó körülményeit, lehetséges helyszíneit és feltételeit elemzik. Az orosz sajtó szerint Szaúd-Arábia, Törökország és Magyarország is szóba jöhet a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa miatt, kiemelve Magyarország kilépési szándékát az ICC-ből és Orbán Viktor jó kapcsolatait mindkét vezetővel. Donald Trump megerősítette, hogy kész találkozni Putyinnal akkor is, ha az orosz elnök nem tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az ukrán fél három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a találkozó kimenetelére vonatkozóan: béke kompromisszumokkal, a háború és tárgyalások folytatása, vagy az Egyesült Államok támogatásának visszavonása Ukrajnától. Az ENSZ és az EU is üdvözöl minden békére irányuló erőfeszítést, de hangsúlyozzák Ukrajna részvételének fontosságát a sorsáról szóló tárgyalásokon.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök közötti találkozót Szaúd-Arábiában, Törökországban vagy Magyarországon tarthatják az ICC elfogatóparancsa miatt.
Magyarország neve kiemelten szerepel a lehetséges helyszínek között, mivel Orbán Viktor miniszterelnök szoros kapcsolatot ápol mindkét vezetővel, és az ország jelezte kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója szerint a találkozó időpontja és helyszíne már egyeztetve van, de még nem nyilvános.
Donald Trump kijelentette, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyinnal akkor is, ha az orosz elnök nem tárgyal közvetlenül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Olekszij Honcsarenko, az ukrán Legfelsőbb Rada képviselője három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a találkozóval kapcsolatban: béke körvonalazódhat, semleges kimenetel, vagy az Egyesült Államok kihátrál Ukrajna mögül.
Az ENSZ üdvözöl minden olyan erőfeszítést, amely Ukrajnában békét hoz az ENSZ alapokmányával és a nemzetközi joggal összhangban.
Az orosz fél szerint a találkozó célja a béke és biztonság a világban.
Ukrajna április 3-án jelentette be kilépési szándékát az ICC-ből, egybeesve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásával, aki ellen szintén elfogatóparancs van érvényben.
Gulyás Gergely korábban elmondta, hogy Magyarországon nem tudnák letartóztatni Vlagyimir Putyint, mert az ICC-statútum nincs kihirdetve a magyar jogrendben.
Az orosz média szerint a Putyin elleni elfogatóparancs szűkíti a lehetséges találkozóhelyszíneket, és Magyarországot kedvezőnek ítélik meg a kilépési szándék miatt.
Az ukrán közvélemény 76%-a elutasítja az orosz feltételekkel kötött béketervet, míg 39%-a elfogadná az Egyesült Államok által javasolt feltételes tervet.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a békefolyamat csak akkor legitim, ha Ukrajna érdekei érvényesülnek és az EU is aktív szerepet kap.
Julian Röpcke német OSINT-elemző szerint az orosz csapatok hónapokon belül stratégiai áttörést érhetnek el Ukrajnában.
Az Index, Mandiner, Magyar Hírlap és 24.hu kiemelten foglalkozik azzal a Lenta orosz lapra hivatkozó hírrel, miszerint Magyarország is lehetséges helyszíne lehet a Putyin-Trump találkozónak az ICC elfogatóparancsa és Magyarország ICC-ből való kilépési szándéka miatt. A 24.hu hozzáteszi, hogy a magyar kormány Netanjahu elfogásának megtagadásával rontja nemzetközi pozícióját, ami az oroszok számára jelezheti, hogy Putyin elfogására sem kerülne sor Budapesten.
Az Infostart, HírTV, Mandiner, Portfolio, Privátbankár, Menedzsment Fórum, Magyar Nemzet, Demokrata és 444 elsősorban Donald Trump azon nyilatkozatára fókuszálnak, miszerint kész találkozni Putyinnal akkor is, ha az orosz elnök nem tárgyal Zelenszkijjel. Ezek a cikkek kevésbé térnek ki a lehetséges helyszínekre, inkább a találkozó feltételeire és céljaira koncentrálnak.
A Demokrata és a Magyar Hírlap (a 'Háború vagy béke?' című cikkekben) Olekszij Honcsarenko ukrán képviselő három forgatókönyvét mutatják be a találkozó lehetséges kimeneteléről, kiemelve az ukrán szempontokat és aggodalmakat.
A Magyar Hírlap ('Trump és Putyin találkozója fordulópontot jelenthet a háborúban' és 'Titkos egyeztetések: Putyin és Trump újra tárgyalóasztalnál – most telefonon' című cikkek) és az ATV részletesebben elemzik a találkozó lehetséges következményeit, a tárgyalási pozíciókat és a nemzetközi reakciókat, beleértve az európai aggodalmakat is, ha Ukrajna nélkül születne döntés.
A Portfolio ('Hamorosan találkozhat Trump és Putyin...' című cikk) átfogóbb, hírfolyam jellegű tudósítást nyújt, több témát is érintve, mint például a vámháború, ukrán dróntámadások, és az ukrán közvélemény Putyin béketervével kapcsolatos álláspontja, valamint Ursula von der Leyen reakciója.
A HírTV Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő véleményét is bemutatja, aki szerint Európának nincs szerepe a globális politikában, ezért nem hívták meg a találkozóra.
A Vadhajtások rövid, forrásmegjelölés nélküli cikke csak a budapesti helyszín lehetőségét említi, mint 'óriási siker' Magyarország számára, ha ott érnének el eredményt.