Tizennyolc EU-tagállam, köztük Magyarország, igényel védelmi hitelt az Európai Uniótól

33,3% 41,7% 25,0%

Tizennyolc uniós tagállam, köztük Magyarország, összesen 127 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt igényelt az Európai Bizottság SAFE (Security Assistance Facility for Europe) védelmi hitelprogramjából, amelynek célja a tagállami védelmi kiadások növelése és az európai védelmi ipar fellendítése. Magyarország 20 milliárd eurót igényelne, annak ellenére, hogy korábban egyedüliként tartózkodott a program megszavazásakor. Ezzel párhuzamosan vita folyik az uniós forrásokról, amelyek egy része jogállamisági problémák miatt továbbra is befagyasztva van Magyarország számára, ami hatással van az állami beruházásokra és közbeszerzésekre.

Főbb pontok

  • 1

    Tizennyolc uniós tagállam, köztük Magyarország, jelezte részvételi szándékát a SAFE védelmi hitelprogramban, összesen 127 milliárd euró értékben.

  • 2

    A SAFE program célja a tagállami védelmi kiadások növelése és Európa katonai függőségének csökkentése az Egyesült Államoktól.

  • 3

    A program teljes keretösszege 150 milliárd euró, a végleges hitelkérelmeket 2025. november 30-ig lehet benyújtani.

  • 4

    Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország 20 milliárd euró (kb. 8000 milliárd forint) finanszírozási segítséget igényel a SAFE programból.

  • 5

    Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely tartózkodott a SAFE program megszavazásakor májusban, elvi fenntartásokra hivatkozva a közös európai hitelfelvétellel szemben.

  • 6

    Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson azt állította, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek felét (12 milliárd eurót) már hazahozták, de a cikkek szerint ennél jóval több, közel 20 milliárd euró van továbbra is befagyasztva.

  • 7

    A befagyasztott uniós források és a hazai költségvetési problémák miatt jelentősen visszaestek az állami közbeszerzések, különösen az építési beruházások terén.

  • 8

    A közbeszerzési piacon a verseny élénkült a kisebb értékű tendereken, de a nagy állami projekteket továbbra is a kormányközeli cégek nyerik el.

Portálok közti különbségek

  • A Magyar Hírlap és a Mandiner a SAFE programot az orosz fenyegetéssel szembeni védelmi kiadások növelésének eszközeként mutatja be, hangsúlyozva az EU egységét és ambícióját a biztonságpolitikában. Nem térnek ki arra, hogy Magyarország korábban ellenezte a programot.

  • A Privátbankár és a Menedzsment Fórum (a SAFE programról szóló cikkeikben) objektíven közlik a tényt, hogy Magyarország is részt vesz a hitelprogramban, és megemlítik, hogy a fegyvereket Ukrajna számára is lehet vásárolni belőle. Nem térnek ki a magyar kormány korábbi ellenzésére.

  • A Világ Gazdaság kiemeli Nagy Márton nyilatkozatát, miszerint a SAFE hitel olcsóbb a piacinál, és Magyarország a lehető legtöbb pénzt szeretné lehívni. Nem említi a korábbi magyar ellenzést.

  • A Telex (mindkét cikkében) és a Menedzsment Fórum (az uniós pénzekről szóló cikkeiben) hangsúlyozza, hogy Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely nem szavazta meg a SAFE programot, mégis most igényel belőle hitelt. Kiemelik a kormány korábbi, az adósságunióval szembeni elvi fenntartásait és a helyreállítási alaphoz kapcsolódó korábbi hitelfelvételi problémákat. A Telex részletesen elemzi az uniós pénzek befagyasztásának gazdasági hatásait és a közbeszerzési piac változásait, kritikus hangnemben Orbán Viktor kijelentéseivel szemben.

  • A Menedzsment Fórum és a Privátbankár (a Klasszis Klub Live-ról szóló cikkeikben) részletesen foglalkoznak Orbán Viktor és Magyar Péter uniós pénzekkel kapcsolatos kijelentéseivel, összehasonlítva a két politikus álláspontját és ígéreteit. Kérdéseket vetnek fel az uniós pénzek sorsával és a magyar kormány vétójogával kapcsolatban.

Frissítve: 2025. 07. 30. 16:01