Többmilliós bírságot kapott egy csirkehúst forgalmazó vállalkozás adóügyi és élelmiszer-biztonsági jogsértések miatt
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Pest Vármegyei Kormányhivatal közös ellenőrzése során egy állateledel-forgalmazó vállalkozásnál több adóügyi és élelmiszer-biztonsági jogsértést tártak fel. A vállalkozó csirkehúst kínált díjmentes kiszállítással, azonban a próbavásárlás során nem adott nyugtát, az áru eredete igazolatlan volt, a szállító bejelentés nélkül dolgozott, és a termék nem volt megfelelően hűtve, valamint címkézve. A hatóság megtiltotta a termék forgalmazását és elrendelte annak megsemmisítését, a vállalkozás pedig több mint négymillió forintos bírságra számíthat.
Főbb pontok
-
1
A NAV próbavásárlást végzett egy csirkehúst forgalmazó vállalkozónál, aki állateledelként kínálta a terméket.
-
2
A próbavásárlás során nem kaptak nyugtát a termékről.
-
3
A Pest Vármegyei Kormányhivatal megállapította, hogy a csirkehús nem volt megfelelően hűtve és címkézve.
-
4
A hatóság megtiltotta a termék forgalmazását és elrendelte annak megsemmisítését.
-
5
A vállalkozás ellen a nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, igazolatlan árueredet és be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása miatt indult eljárás.
-
6
A vállalkozás több mint négymillió forint bírságra számíthat a hármas adóügyi jogsértés miatt.
Portálok közti különbségek
-
•
Az Economx, Demokrata, Index, Infostart és Portfolio cikkek szinte azonos tartalommal, az MTI közleményére alapozva számolnak be az esetről, főként a bírság összegére és az adóügyi jogsértésekre fókuszálva.
-
•
Az Origo és a Piac & Profit részletesebben ír a próbavásárlás körülményeiről, megemlítve, hogy a hirdetés egy nyilvános Facebook-csoportban jelent meg, és a termék hőmérséklete 7-12 Celsius-fok között mozgott az ellenőrzéskor. Az Origo kiemeli a 'rothadó csirke' kifejezést a címben, ami szenzációhajhászabb, mint a többi portál semlegesebb megfogalmazása.
-
•
Az Origo és a Piac & Profit cikkek részletesebben kitérnek a kiszabható bírságok jogi hátterére és összegére (2 millió forint a nyugtaadás elmulasztásáért, 2 millió forint a be nem jelentett alkalmazottért, és az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő bírság az igazolatlan eredetű áruért, minimum 500 ezer forint cégek esetében).