Aug 09, 2025 • 12:28

Origo
Aug 09, 2025 • 12:28
Origo
Aug 09, 2025 • 12:25
Magyar Hírlap
Aug 09, 2025 • 12:13
Magyar Nemzet
Aug 09, 2025 • 11:36
Mandiner
Aug 09, 2025 • 10:41
Magyar Hírlap
Aug 09, 2025 • 10:33
Infostart
Aug 09, 2025 • 10:15
Világ Gazdaság
Aug 09, 2025 • 10:13
Index
Aug 09, 2025 • 08:31
Magyar Hírlap
Aug 09, 2025 • 07:36
Mandiner
Aug 09, 2025 • 07:24
Vadhajtások
Aug 09, 2025 • 07:23
Vadhajtások
Aug 09, 2025 • 07:17
HírTV
Aug 09, 2025 • 07:11
Economx
Aug 09, 2025 • 06:33
Mandiner
Aug 09, 2025 • 06:29
Világ Gazdaság
Aug 09, 2025 • 06:26
Index
Aug 09, 2025 • 06:12
Mandiner
Aug 09, 2025 • 05:31
Magyar Hírlap
Aug 09, 2025 • 12:39
Blikk
Aug 09, 2025 • 12:32
Pénzcentrum
Aug 09, 2025 • 12:12
Pénzcentrum
Aug 09, 2025 • 11:53
24.hu
Aug 09, 2025 • 10:47
Blikk
Aug 09, 2025 • 09:45
Blikk
Aug 09, 2025 • 09:25
Pénzcentrum
Aug 09, 2025 • 08:58
Pénzcentrum
Aug 09, 2025 • 08:43
Privátbankár
Aug 09, 2025 • 08:10
Blikk
Aug 09, 2025 • 08:10
Privátbankár
Aug 09, 2025 • 08:03
Portfolio
Aug 09, 2025 • 06:00
Portfolio
Aug 09, 2025 • 12:07
Népszava
Aug 09, 2025 • 09:09
ATV
Aug 09, 2025 • 09:03
HVG
Aug 09, 2025 • 08:49
HVG
Aug 09, 2025 • 08:20
Népszava
Aug 09, 2025 • 07:30
444
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 15-én Alaszkában találkozik, hogy az orosz-ukrán háborúról tárgyaljanak. Trump szerint a megállapodás területi cseréket is tartalmazhat, ami mindkét fél javát szolgálná, és Zelenszkijnek "alá kell írnia valamit". Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban határozottan elutasítja a területi engedményeket, és kijelentette, hogy Ukrajna nélkül hozott döntések "halva született" megoldások. A találkozó helyszínéül korábban felmerült Magyarország, Svájc, Olaszország és az Egyesült Arab Emírségek is. Eközben Azerbajdzsán és Örményország amerikai közvetítéssel békemegállapodást írt alá Washingtonban, amiért a két ország vezetője Nobel-békedíjra terjesztené fel Donald Trumpot.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 15-én Alaszkában találkozik, hogy az orosz-ukrán háborúról tárgyaljanak.
Trump szerint a béke megállapodás része lehet bizonyos területek cseréje, ami mindkét fél javát szolgálná, és Zelenszkijnek fel kell készülnie arra, hogy aláírjon valamit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja a területi engedményeket, és kijelentette, hogy Ukrajna nélkül született döntések "halva született, működésképtelen döntések" lesznek.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a müncheni egyezményhez hasonlította a helyzetet, figyelmeztetve, hogy az erőszak jutalmazása világháborúhoz vezethet.
Putyin telefonon egyeztetett Kína, India és több volt szovjet állam vezetőivel a találkozó előtt, tájékoztatva őket az amerikai egyeztetésekről.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Donald Trump a béke elnöke, és reméli, hogy az orosz-ukrán háború is lezárul Alaszkában.
Azerbajdzsán és Örményország amerikai közvetítéssel békemegállapodást írt alá Washingtonban, amiért a két ország vezetője Nobel-békedíjra terjesztené fel Donald Trumpot.
A Trump-Putyin találkozó lehetséges helyszínei között felmerült Magyarország, Svájc, Olaszország és az Egyesült Arab Emírségek is, de végül Alaszka lett a kiválasztott helyszín.
Elemzők szerint a találkozó nem hoz azonnali áttörést, de előrelépést jelenthet a konfliktus lezárásában, és a gazdasági érdekek is szerepet játszanak a tárgyalásokban.
Dan Caldwell, a Pentagon korábbi tanácsadója szerint Ukrajna és az EU megpróbálhatja megzavarni a Trump-Putyin találkozót, mivel érdekük fűződik a konfliktus folytatásához.
Kiss Rajmund, az MCC diplomáciai műhelyének vezetője szerint a személyes találkozó elkerülhetetlen a békéhez vezető úton, és kölcsönös tisztelet van a két elnök között.
A Blikk és a Mandiner Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő véleményét emeli ki, aki a területcserét kapitulációnak tekinti, és párhuzamot von az 1938-as müncheni egyezménnyel, hangsúlyozva, hogy a béke nem az erőszak jutalmazásából születik. A Blikk a "Közép" politikai irányultságot jelöli, míg a Mandiner "Jobb" irányultságot ad Tarjányi Péternek, "baloldali szakértőként" hivatkozva rá, ami ellentmondásos.
A Pénzcentrum és a Blikk is beszámol arról, hogy Putyin eredetileg Magyarországon akart találkozni Trumppal, míg a Népszava és a HVG is megerősíti ezt az információt a Fox Newsra hivatkozva. A Pénzcentrum és a Blikk a "Közép" politikai irányultságot jelöli, míg a Népszava és a HVG a "Bal" irányultságot.
A Magyar Hírlap, Origo, Index, Demokrata és Magyar Nemzet Szijjártó Péter nyilatkozatát emelik ki, miszerint Donald Trump a béke elnöke, különösen az azeri-örmény békemegállapodás kapcsán. Ezek a portálok jellemzően "Jobb" vagy "Jobbközép" politikai irányultságúak és kormányközelinek számítanak.
A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet (Zelenszkij beismerte, akadályozná a békét) cikkek a Zelenszkij nyilatkozatát úgy értelmezik, hogy az ukrán elnök nem a békéről, hanem a területi egységről beszél, és akadályozza a békefolyamatot. Ezzel szemben a 24.hu, Népszava, Privátbankár, Infostart, Economx, Menedzsment Fórum és 444 Zelenszkij álláspontját úgy mutatják be, hogy Ukrajna kész a békére, de nem ad fel területeket, és Ukrajna nélkül nem születhet érvényes megállapodás. A kormányközeli portálok (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Demokrata) Zelenszkij "akadályozó" szerepét hangsúlyozzák, míg a független vagy baloldali/közép portálok (24.hu, Népszava, Privátbankár, 444) az ukrán elnök területi integritás melletti kiállását emelik ki.
A Privátbankár és a Menedzsment Fórum cikkek ("Nem osztanak lapot Ukrajnának a Trump-Putyin csúcson", "Trump letérdel Putyinnak a csúcson") a kiszivárgott információk alapján azt sugallják, hogy Trump olyan béketervet javasol, amely szinte minden orosz követelést teljesítene, és Ukrajna nélkül döntenek a sorsáról. Ezzel szemben más portálok (pl. Blikk, Pénzcentrum) csak a területcsere lehetőségét említik, anélkül, hogy ennyire egyértelműen az orosz követelések teljesítését hangsúlyoznák.
A Magyar Nemzet angol nyelvű cikke ("Expectations of a Next-Day End to the War Are Unrealistic") Sándor Seremet elemzését közli, aki nem vár áttörést, de előrelépést igen, és a tárgyalás tényét is sikernek tekinti. Ez egy visszafogottabb, elemzőbb hangvétel, mint a többi, gyakran szenzációhajhászabb címadású cikk.
A Magyar Hírlap ("Ismertté váltak azok, akik érdekeltek a Putyin-Trump találkozó megzavarásában") egy Dan Caldwell nevű korábbi Pentagon tanácsadóra hivatkozva állítja, hogy Ukrajna és az EU megpróbálja megzavarni a találkozót, mert érdekük fűződik a konfliktus folytatásához. Ez a narratíva nem jelenik meg más portálokon, és a Magyar Hírlap politikai irányultsága "Jobb", kormánytól nem független.