Aug 06, 2025 • 18:15

Magyar Hírlap
Aug 06, 2025 • 18:15
Magyar Hírlap
Aug 06, 2025 • 17:29
Világ Gazdaság
Aug 06, 2025 • 16:58
Index
Aug 06, 2025 • 16:40
Mandiner
Aug 06, 2025 • 16:16
Index
Aug 06, 2025 • 05:32
Magyar Hírlap
Aug 06, 2025 • 17:10
Pénzcentrum
Aug 06, 2025 • 18:32
Népszava
Aug 06, 2025 • 17:15
HVG
Aug 06, 2025 • 16:57
444
Donald Trump amerikai elnök 25%-os büntetővámot vetett ki Indiára az orosz kőolaj vásárlása miatt, ezzel az indiai termékekre kivetett amerikai sarc mértéke összesen 50%-ra emelkedik. Az intézkedés 21 nap múlva lép hatályba. India külügyminisztériuma sajnálatosnak, igazságtalannak és indokolatlannak nevezte a lépést, hangsúlyozva, hogy az ország energiabiztonságát garantálja a piaci alapú import, és minden szükséges lépést megtesz érdekei védelmében. India a világ legnépesebb országa, és az Egyesült Államok számára stratégiai partner Kína befolyásának ellensúlyozásában, azonban nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz az ukrajnai háború miatt. A döntés ellentétes a korábbi nemzetközi törekvésekkel, mint például a G7 árplafonjával, amely az orosz olaj olcsóbb vásárlására ösztönözte volna Indiát. A cikkek kitérnek arra, hogy India olajszükségletének jelentős részét Oroszországból fedezi, és gazdasági okokból nehezen tudna ettől a forrástól elszakadni. Több forrás is megemlíti Steve Witkoff amerikai különmegbízott moszkvai tárgyalásait Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború lezárásáról, melyek nem hoztak áttörést. India kettős mércével vádolja az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, mivel ők is folytatnak kereskedelmet Oroszországgal.
Donald Trump amerikai elnök 25%-os büntetővámot vetett ki Indiára az orosz kőolaj vásárlása miatt, ezzel az indiai termékekre kivetett amerikai sarc mértéke összesen 50%-ra emelkedik.
Az intézkedés a rendelet aláírását követő 21. napon lép hatályba.
India külügyminisztériuma sajnálatosnak és igazságtalannak nevezte az amerikai lépést, hangsúlyozva, hogy az ország piaci alapon importál, elsődleges célja az energiabiztonság garantálása.
Az Egyesült Államok 2024-ben 45,8 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt könyvelt el Indiával szemben.
India nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és a konfliktus békés rendezésében érdekelt.
A Trump-adminisztráció döntése ellentétes a korábbi nemzetközi törekvésekkel, mint például a G7 által bevezetett árplafonnal, amely az orosz olaj olcsóbb vásárlására ösztönözte volna Indiát.
Oroszország az „árnyékflotta” segítségével kijátszotta az árplafon intézkedést.
India olajszükségletének több mint 85%-át importból fedezi, ennek 35–40%-a Oroszországból származik.
Steve Witkoff, Trump különmegbízottja tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában az ukrajnai háború lezárásáról, de áttörés nem történt.
India szerint az USA és az EU is folytat kereskedelmet Oroszországgal, ezért kettős mércével vádolja őket.
India gazdasági növekedéséhez nagyban hozzájárul az orosz nyersolaj, amit kedvezményes áron vásárolhat meg, és a mennyiséget nehéz lenne más forrásból pótolni.
Az indiai finomított olajtermékek exportja, beleértve az orosz olajból készült termékeket is, az USA-ba és Európába is eljuthat, ami a szankciók kiskapuja volt eddig.
Trump a Pakisztánnal kötött vámmegállapodással és az olajkészletek kitermelésében való segítségnyújtással tovább bonyolította a helyzetet, ami Újdelhi számára érzékeny pont.
A Népszava kiemeli, hogy a kínai termékekre továbbra is alacsonyabb, 30%-os vámtarifa érvényes, mint az India felé irányuló összesített vám, és megemlíti a Biden-adminisztráció és a G7 korábbi törekvéseit az árplafon révén.
A Magyar Hírlap hangsúlyozza, hogy Washington szerint Újdelhi aláássa az orosz szankciókat, és India tiltakozik, válaszlépéseket ígér. Kiemeli Trump korábbi figyelmeztetését, miszerint India „nem törődik azzal, hány embert öl meg az orosz hadigépezet Ukrajnában”.
A Világ Gazdaság a Putyin-Witkoff találkozó eredménytelenségét emeli ki, mint a vámok kivetésének okát, és megjegyzi, hogy a 25%-os szint elmarad a Trump által belengetett 100%-tól.
A HVG összefoglalója rövid, és a teljes szöveg nem elérhető, így nem elemezhető részletesebben.
A Pénzcentrum röviden összefoglalja a tényeket, és megemlíti, hogy a döntés tovább bonyolíthatja az amerikai-indiai kapcsolatokat.
Az Index részletesen kitér arra, hogy Indiának miért nehéz leválnia az orosz olajról, gazdasági és logisztikai okokat sorol fel, és megemlíti, hogy az USA korábban Irántól és Venezuelától is elvágta Indiát.
A 444 kiemeli, hogy Trump új rendeletével a kormánynak feladatot adott más országok orosz olajimportjának vizsgálatára, és megemlíti, hogy India négy állami tulajdonú olajfinomító cége leállította az orosz olajimportját a korábbi 25%-os vám bejelentése után.
A Mandiner részletesen idézi Trump Truth Social bejegyzését, és India gazdasági és energetikai érveit mutatja be az orosz olaj vásárlása mellett. Kiemeli, hogy India finomított olajtermékeket exportálhat az USA-ba és Európába, ami a szankciók kiskapuja.
Az Origo az indiai kettős mérce vádját hangsúlyozza az USA és az EU felé, részletes adatokkal alátámasztva az EU és az USA Oroszországgal folytatott kereskedelmét.
A Privátbankár elemzése (Káncz Csaba jegyzete) geopolitikai szempontból vizsgálja a helyzetet, kiemelve India túlbecsült befolyását és a Pakisztánnal való közeledés hatását. Részletesen elemzi India aduit és a Trump-kormány prioritásait.