Trump ultimátumot adott Oroszországnak, fegyvereket küld Ukrajnának, miközben Moszkva hajthatatlan
Júl 15, 2025 • 18:00
Infostart
Júl 15, 2025 • 17:51
Blikk
Júl 15, 2025 • 17:10
Privátbankár
Júl 15, 2025 • 17:00
Portfolio
Júl 15, 2025 • 17:37
Népszava
Júl 15, 2025 • 17:19
Népszava
Júl 15, 2025 • 17:16
HVG
Júl 15, 2025 • 16:30
444
Donald Trump amerikai elnök 50 napos ultimátumot adott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére, kilátásba helyezve súlyos másodlagos vámokat az orosz energiatermékeket vásárló országok ellen. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy az Egyesült Államok Patriot légvédelmi rendszereket és más fegyvereket küld Ukrajnának, melyek finanszírozását az európai NATO-tagállamok vállalják. A Financial Times értesülései szerint Trump megkérdezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy képesek lennének-e Moszkvát és Szentpétervárt támadni, ha megkapják a szükséges fegyvereket. Az orosz vezetés, Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev, "teátrálisnak" vagy "komolynak" minősítette Trump kijelentéseit, de jelezték, hogy nem engednek a nyomásnak, és a háborút addig folytatják, amíg céljaikat el nem érik. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter üdvözölte Trump békeerőfeszítéseit, és az európai, valamint ukrán politikusokat hibáztatta a béketörekvések gáncsolásáért. A másodlagos vámok bevezetése súlyos gazdasági következményekkel járhat, különösen Magyarország számára az orosz olajimport magas aránya miatt. Az orosz erők közben előretörnek a fronton, és az orosz hadiipar kapacitása meghaladja a NATO-ét.
Főbb pontok
-
1
Donald Trump amerikai elnök 50 napos ultimátumot adott Oroszországnak a háború befejezésére, ellenkező esetben súlyos, akár 100%-os másodlagos vámokat helyezett kilátásba az orosz energiatermékeket vásárló országok ellen.
-
2
Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok Patriot légvédelmi rendszereket és más fegyvereket küld Ukrajnának, melyek költségeit az európai NATO-tagállamok állják.
-
3
A Financial Times szerint Trump megkérdezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy képesek lennének-e Moszkvát és Szentpétervárt támadni, ha megkapják a szükséges fegyvereket.
-
4
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlhez közel álló források szerint nem hajlandó engedni a nyugati nyomásnak, és addig folytatja a háborút, amíg el nem éri céljait, mivel Oroszország gazdaságát és hadseregét elég erősnek tartja.
-
5
Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke „teátrálisnak” nevezte Trump ultimátumát, míg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „meglehetősen komolynak” minősítette Trump kijelentéseit, de hangsúlyozta, hogy Washington és Brüsszel a háború folytatására ösztönzi Ukrajnát.
-
6
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Trump békeerőfeszítései sikerre vezetnek, és szerinte az európai és ukrán politikusok gáncsolták eddig ezeket a törekvéseket.
-
7
Németország két Patriot légvédelmi rendszert vásárol Ukrajnának, eleget téve Trump kérésének, míg más európai országok (Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia, Egyesült Királyság, Hollandia, Kanada) is készek részt venni a fegyverszállítások finanszírozásában.
-
8
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas szerint az EU „nagyon közel” van a 18. szankciós csomag elfogadásához Oroszország ellen, és üdvözölte Washington felismerését, hogy Oroszország nem akar békét.
-
9
A Portfolio elemzése szerint a Trump által kilátásba helyezett másodlagos vámok súlyosan érinthetik Magyarországot az orosz kőolajimport magas aránya miatt, ami válaszút elé állíthatja az országot.
-
10
Egy orosz professzor, Nyikolaj Mezsevics szerint Trump blöfföl az ultimátummal, de ha komolyan gondolja, Oroszország nukleáris fegyverekkel is meg tudja védeni magát.
-
11
Az ukrán kormány átalakul, Julija Szviridenko lesz a miniszterelnök, ami Bendarzsevszkij Anton szerint nyitást jelenthet az USA felé és a korrupció elleni fellépést célozhatja.
-
12
Az orosz erők előretörnek a fronton, különösen Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókban, és az orosz hadiipar több lőszert termel, mint a NATO-szövetség egésze.
Portálok közti különbségek
-
•
A Magyar Hírlap (jobb, kormányközeli) Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő véleményét emeli ki, aki szerint Zelenszkij provokálja Oroszországot, és a fegyverszünet Ukrajnának vereség, Oroszországnak pedig a sikeres előrenyomulás leállítása. A cikk hangsúlyozza az orosz katonai fölényt és Zelenszkij provokatív lépéseit, valamint azt, hogy Trump csak kifizetés ellenében adna át fegyvereket. A Magyar Hírlap egy másik cikke (Trump valószínűleg nem vet ki 100 százalékos vámot Oroszországra) a New York Times-ra hivatkozva azt sugallja, hogy Trump valószínűleg nem fogja beváltani a vámfenyegetést a gazdasági következmények miatt, és az orosz energiaszállítások leállítása inflációt okozna az USA-ban. A Zelenszkij-Trump beszélgetésről szóló cikkük (Zelenszkij egyeztetett Trumppal és Mark Ruttéval) Zelenszkij köszönetét és a fegyverszállítások megerősítését emeli ki, anélkül, hogy a Moszkva elleni támadásról szóló kérdést részletezné. A "Trump szemét a felesége nyitotta fel" című cikk anekdotikus módon mutatja be Trump Putyinnal kapcsolatos csalódottságát.
-
•
A Portfolio (közép, kormányközeli) több cikket is közölt, amelyek részletesebben foglalkoznak Trump ultimátumával és annak gazdasági következményeivel. Az "Olyan vámot tervez bevezetni Amerika, ami térdre kényszerítheti Magyarországot" című cikk kiemelten foglalkozik a másodlagos vámok Magyarországra gyakorolt lehetséges negatív hatásaival, különös tekintettel az orosz olajimportra és a Mol profitjára. A "Végső ultimátumot kapott Putyin, a Kreml tárgyalni akar" című cikkek percről percre tudósítanak az eseményekről, és részletesebb katonai helyzetképet is adnak. A Portfolio cikkek (pl. "Az EU keményen megfenyegette Oroszországot", "Evés közben jön meg az étvágy") gyakran hivatkoznak Kreml-közeli forrásokra, amelyek Putyin hajthatatlanságát és a háború folytatására való elszántságát hangsúlyozzák. A "Trump nagyon bekeményít: fontolóra vette, hogy Tomahawkokat küld Ukrajnának" és "Azt mondják, kiadta Donald Trump az engedélyt: indulhat Moszkva bombázása" című cikkek a Washington Postra hivatkozva részletesen tárgyalják a Moszkva és Szentpétervár elleni lehetséges csapásokat és a Tomahawk rakéták szállításának lehetőségét, ami egyértelműen támadó jellegű lépés lenne. A "Donald Trump nagyon felhúzta az oroszokat: szóba került a végső fegyver bevetése" című cikk orosz professzorok nukleáris fenyegetéseit is bemutatja.
-
•
Az Infostart (jobb, kormányközeli) szintén Szijjártó Péter nyilatkozataira fókuszál, kiemelve Trump békeerőfeszítéseit és az európai/ukrán politikusok "gáncsolását". A "Németország üdvözli Donald Trump döntését, és két Patriot-rendszert vásárol Ukrajnának" című cikk a német kormány reakcióját és a Patriot rendszerek beszerzését emeli ki. Az "EU-főképviselő: Washington végre felismerte, hogy Oroszország nem akar békét" című cikk Kaja Kallas nyilatkozatát idézi, aki szerint az EU is támogatná az amerikai fegyvervásárlásokat. Az "Amerikai fegyverek Ukrajnának, "európai" pénzből" című cikk részletesen bemutatja a Trump-féle finanszírozási modellt és a fegyvergyártási kapacitások problémáit Bendarzsevszkij Anton elemzése alapján.
-
•
A Népszava (bal, kormánytól független) Szijjártó Péter nyilatkozatait kritikusabb hangnemben tálalja (pl. "Az orosz Barátságért kitüntetés birtokosa hozta a kötelezőt"), és hangsúlyozza, hogy a miniszter szerint az európai és ukrán politikusok gáncsolják Trump béketörekvéseit. A "Trump állítólag már arról győzködte Zelenszkijt, hogy mérjen csapást Moszkvára és Szentpétervárra" című cikk a Financial Times és a Washington Post értesüléseit emeli ki a Moszkva elleni támadásról. A "Megállapodás születhet az EU-ban az Oroszország elleni új szankciós csomagról" című cikk az EU szankciós törekvéseit mutatja be Kaja Kallas nyilatkozata alapján.
-
•
Az Index (jobbközép, kormányközeli) részletesen foglalkozik Trump Putyinnal kapcsolatos csalódottságával és a NATO-hoz való viszonyának változásával. A "Donald Trump magára haragította a híveit, árulással vádolják" című cikk bemutatja a republikánus táboron belüli kritikákat a fegyverszállítások miatt. Az "Donald Trump beígérte a támogatást Ukrajnának, de már fogytán vannak az amerikai fegyverek" című cikk Bendarzsevszkij Anton elemzését közli a fegyverhiányról és a gyártási kapacitásokról.
-
•
A Blikk (közép, bizonytalan kormányfüggetlenségű) a Kremlhez közel álló forrásokra hivatkozva számol be Putyin hajthatatlanságáról és a háború folytatására való elszántságáról. A "Hátborzongató beszélgetés: kiszivárgott, mit kérdezhetett Trump Zelenszkijtől" című cikk a Financial Times értesüléseit emeli ki a Moszkva elleni támadásról szóló kérdésről. A "Csalódtam Putyinban" című cikk Trump csalódottságát és a NATO-hoz való viszonyának változását taglalja.
-
•
A HVG (bal, kormánytól független) szintén Szijjártó Péter nyilatkozatait közli, de kritikusabb hangnemben. A "Az oroszok minden eddiginél nagyobb tempóban nyomulnak előre, amikor Trump végre távolodni látszik Putyintól" című cikk Trump álláspontjának változását elemzi, és azt sugallja, hogy az amerikai elnök kezdi megérteni Putyin valódi szándékait. A "Putyin rájött, mekkorát tévedett, és meg fog fizetni azért – elemez a világsajtó, miután Trump Ukrajna oldalára állt" című cikk a Washington Postra hivatkozva elemzi Trump ultimátumának kockázatait és a fegyverszállítások szükségességét.
-
•
A Privátbankár (közép, kormánytól független) a fegyverszállítások finanszírozási részleteire és az európai országok részvételére fókuszál. A "Trump megbombáztatná Moszkvát és Szentpétervárt is?" című cikk a Financial Times értesüléseit emeli ki a Moszkva elleni támadásról és a Tomahawk rakétákról. A "Csendben beadta a derekát Brüsszelben a magyar kormány?" című cikk a magyar kormány szankciókkal kapcsolatos álláspontjának lehetséges változását feszegeti.
-
•
Az Economx (jobbközép, kormányközeli) a Trump-Zelenszkij beszélgetés "kőkemény" kérdését emeli ki, és a másodlagos vámok lehetséges hatásait Magyarországra. A "Alaposan megvezette Trumpot Putyin" című cikk Trump csalódottságát és felesége szerepét emeli ki a helyzet felismerésében.
-
•
A Demokrata (jobb, kormányközeli) Peszkov és Lavrov reakcióit emeli ki, hangsúlyozva, hogy Oroszország komolyan veszi Trump kijelentéseit, de a Nyugatot hibáztatja a háború folytatásáért. A "Trump megkérdezte Zelenszkijt, csapást tudna-e mérni Moszkvára és Szentpétervárra" című cikk a Financial Timesra hivatkozva közli a kérdést.
-
•
A Pénzcentrum (közép, kormánytól független) a Kremlhez közel álló forrásokra hivatkozva elemzi Putyin hajthatatlanságát és a háború folytatására való elszántságát. A "Donald Trump csalódott: kemény üzenetet küldött Putyinnak, mi lesz ebből?" című cikk Trump csalódottságát és a NATO-hoz való viszonyának változását taglalja.
-
•
A Piac & Profit (közép, kormánytól független) a gazdasági szankciók lehetséges hatásait elemzi, és megjegyzi, hogy Trump szavait nem kell mindig komolyan venni. A "Kereskedelmi atombombát ígért az oroszoknak Trump, ha beveti nekünk is annyi" című cikk a másodlagos vámokról szól.
-
•
A Menedzsment Fórum (közép, kormánytól független) a magyar kormány brüsszeli magatartását kérdőjelezi meg a szankciókkal kapcsolatban, és felveti a kárpátaljai magyar férfi halálával kapcsolatos szankciók lehetséges összefüggését.
-
•
A Magyar Jelen (szélsőjobb, bizonytalan kormányfüggetlenségű) Trump ultimátumát és a fegyverszállításokat tárgyalja, kiemelve, hogy az amerikai adófizetők nem fedezik a költségeket, hanem a NATO-tagországok.
Címkék
Donald Trump
Egyesült Államok
Izrael
Brüsszel
Ukrajna
Németország
Kína
Oroszország
Európai Unió
NATO
Európai Unió
Európa
Vlagyimir Putyin
Index
Volodimir Zelenszkij