Aug 19, 2025 • 21:35

Index
Aug 19, 2025 • 21:35
Index
Aug 19, 2025 • 18:26
Economx
Aug 19, 2025 • 12:00
HírTV
Aug 19, 2025 • 07:41
Világ Gazdaság
Aug 19, 2025 • 06:43
HírTV
Aug 19, 2025 • 04:51
Vadhajtások
Aug 19, 2025 • 14:03
Népszava
A cikkek a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán dróntámadásról szólnak, amely ideiglenesen leállította az olajszállítást Magyarországra. A Mol szerint az ellátásbiztonság garantált, és a szállítások újraindultak. A támadás diplomáciai feszültséget okozott Magyarország és Ukrajna között, Szijjártó Péter és Andrij Szibiha külügyminiszterek nyilatkozataival. Oroszországban üzemanyaghiány alakult ki hasonló támadások miatt. Több cikk elemzi a magyar kormányzati retorika és a Mol orosz olajfüggősége közötti összefüggéseket, valamint Magyarország szerepét Ukrajna energiaellátásában.
Ukrán dróntámadás érte a Barátság kőolajvezetéket orosz területen, ami miatt ideiglenesen leállt a szállítás Magyarországra.
A Mol csoport közölte, hogy a kőolajszállítások újraindultak, és az üzemanyag-termelésben nem volt fennakadás.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az ukrán támadások az energiabiztonság ellen irányulnak, és Magyarország nem kíván részt venni a háborúban.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Oroszország kezdte a háborút, és Magyarország fenntartotta függőségét Oroszországtól.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint a Mandiner, az MCC tulajdonában lévő médium, közvetlenül érdekelt az orosz olajszállítás zavartalanságában a Mol-részvények után kapott osztalék miatt.
Oroszországban üzemanyaghiány és áremelkedés tapasztalható ukrán dróntámadások miatt, amelyek olajfinomítókat értek.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő „vérszomjas szörnyként” jellemezte a kijevi rezsimet a vezeték elleni támadás kapcsán.
A Mol és szakértők szerint az Adria-vezeték és a stratégiai készletek biztosítják az ellátásbiztonságot, még a Barátság vezeték tartós leállása esetén is.
Az Energiaügyi Minisztérium és Czepek Gábor miniszterhelyettes hangsúlyozta Magyarország kulcsszerepét Ukrajna energiaellátásában gáz és áram tekintetében.
Az Index és a HVG (Nem pánikol a Mol...) cikkek a Mol hivatalos álláspontját emelik ki, miszerint az ellátásbiztonság garantált, és a szállítások újraindultak, vagy hamarosan újraindulnak. Ezzel szemben a Magyar Nemzet és a Vadhajtások az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova erősen kritikus, Ukrajnát „vérszomjas szörnyként” jellemző nyilatkozatára fókuszál.
Az Economx cikk az oroszországi üzemanyaghiányra és áremelkedésre helyezi a hangsúlyt, amit az ukrán dróntámadások okoztak, míg a többi cikk a Magyarországra érkező olajszállítás leállásával foglalkozik.
A HVG (Panyi Szabolcs...) és a Népszava részletesebben elemzi a magyar kormányzati retorika és a Mol orosz olajfüggősége közötti összefüggéseket, valamint a magyar energiaexport Ukrajnába irányuló szerepét, megkérdőjelezve a kormányzati állítások hitelességét az ukrán függőségről. Ezzel szemben az Index, a HírTV, a Magyar Nemzet és a Vadhajtások elsősorban a Szijjártó Péter és Andrij Szibiha közötti diplomáciai pengeváltást, valamint az orosz álláspontot mutatják be, kevésbé fókuszálva a gazdasági összefüggésekre és a Mol helyzetére.
A Világ Gazdaság kiemeli Robert "Magyar" Brovdi ukrán parancsnok szerepét és nyilatkozatát a támadásról, ami egyedülálló információ a cikkek között, és hangsúlyozza, hogy a támadás Kijev politikai ellenfeleinek árt az EU-ban.
A Népszava interjút közöl Miklós Lászlóval, a Mol egykori igazgatójával, aki részletesen elemzi az ellátásbiztonsági kérdéseket és cáfolja a magyar energiaexporttal kapcsolatos kormányzati állításokat, ami mélyebb szakmai rálátást biztosít a témára, mint a többi portál.