Vegyes gazdasági adatok Európában és az Egyesült Államokban: Magyarország elkerülte a recessziót, de növekedése elmarad az uniós átlagtól

20,0% 14,0% 52,0% 14,0%

A cikkek a 2025 második negyedévi GDP-adatokat elemzik Magyarországon, Németországban és az Egyesült Államokban, valamint az EU egészében. Magyarországon a GDP éves alapon 0,2%-kal, negyedéves alapon 0,4%-kal nőtt, elkerülve a technikai recessziót, de az első félév stagnálást mutat. A szolgáltatások húzták a növekedést, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte. A kormány a háborúra és a külső környezetre hivatkozik a lassú növekedés okaként, és 1%-os éves növekedést prognosztizál. Az amerikai gazdaság 3,0%-kal bővült, míg a német 0,1%-kal zsugorodott negyedéves alapon. Az EU-ban a magyar gazdaság az utolsó előtti helyen áll az éves növekedés tekintetében. A forint árfolyama ingadozott a GDP-adatok és a dollár erősödése nyomán. Elemzők szerint a magyar gazdaság szerkezeti problémái továbbra is fennállnak, és a fogyasztás a fő húzóerő.

Főbb pontok

  • 1

    A KSH adatai szerint Magyarország GDP-je a második negyedévben éves alapon 0,2%-kal, negyedéves alapon 0,4%-kal nőtt, elkerülve ezzel a technikai recessziót.

  • 2

    Az első félévben a magyar gazdaság teljesítménye stagnált, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,1%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakát.

  • 3

    A magyar GDP növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, különösen az információ és kommunikáció ág járult hozzá, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a teljesítményt.

  • 4

    Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a háború tartama alatt a jelenlegi növekedési ütem reális, és béke esetén gyorsulás várható.

  • 5

    A kormány az év egészére 1%-os GDP-növekedést prognosztizál, ami jelentősen alacsonyabb a korábbi várakozásoknál.

  • 6

    Az amerikai gazdaság GDP-je 3,0%-kal nőtt a második negyedévben évesítve, felülmúlva az elemzői várakozásokat.

  • 7

    A német gazdaság GDP-je 0,1%-kal csökkent a második negyedévben az előző negyedévhez képest, főként az amerikai kereslet visszaesése miatt.

  • 8

    Az Eurostat adatai szerint az EU gazdasága éves alapon 1,5%-kal, az euróövezet 1,4%-kal nőtt, míg Magyarország a 0,2%-os éves növekedéssel az utolsó előtti helyen áll az adatokkal rendelkező tagállamok között.

  • 9

    A forint árfolyama a GDP-adatok közzététele után ingadozott, az euróval szemben 400 forint fölé is emelkedett, míg a dollárral szemben gyengült.

  • 10

    Elemzők szerint a magyar gazdaság szerkezeti problémái továbbra is fennállnak, a növekedést elsősorban a fogyasztás húzza, míg a beruházások és az ipar gyengélkednek.

  • 11

    A kormány további fiskális élénkítő intézkedéseket tervez, beleértve adócsökkentéseket és lakhatási programokat, különösen a 2026-os választások előtt.

Portálok közti különbségek

  • A Mandiner (jobb, kormányközeli) a német gazdaság gyengélkedését emeli ki, mint Európa és Magyarország gazdaságát "magával rántó" tényezőt, hangsúlyozva az orosz-ukrán háború és a vámháború hatásait. A cikk címe szenzációhajhászabb ("Megköszönhetjük a németeknek: magukkal rántják Európa gazdaságát").

  • A Portfolio (közép, nem független) több cikkben is részletesen foglalkozik a magyar és amerikai GDP-adatokkal, valamint a forint árfolyamának alakulásával. Objektívebb hangnemet üt meg, és elemzői véleményeket is bemutat, amelyek a magyar gazdaság szerkezeti problémáira hívják fel a figyelmet, ellentétben a kormányzati kommunikációval.

  • A Privátbankár (közép, független) az amerikai GDP-növekedést Donald Trump sikerének tekinti, míg a magyar gazdaság gyenge teljesítményét az EU-s rangsorban az utolsó előtti helyen említi, összehasonlítva a cseh gazdaság sokkal erősebb növekedésével. A cikkek címei ("Donald Trump dörzsölheti a tenyerét", "Utolsó előtti helyen kullog Magyarország a friss uniós GDP-rangsorban", "Sírva fakad, ha meglátja, mennyivel nőtt a cseh GDP") ironikusak vagy kritikusak.

  • A 24.hu (közép, független) és a Telex (bal, független) szintén kritikus hangnemet üt meg a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatban, kiemelve, hogy a kormányzati várakozások nem teljesültek, és a gazdaság stagnál. A 24.hu címe ("Nem jött be Nagy Márton jóslata, megjöttek a friss GDP-számok") közvetlenül bírálja a miniszter korábbi prognózisát. A Telex hangsúlyozza, hogy az első félévben visszaesett a magyar gazdaság, és a kormány új, 1%-os prognózisa is túlzottan optimistának tűnik.

  • Az Economx (jobbközép, nem független) a kormányzati kommunikációt is bemutatja, amely a háborúra és a külső környezetre hivatkozik a gyenge teljesítmény okaként, de elemzői véleményeket is közöl, amelyek a belső fogyasztás húzóerejét és a szerkezeti problémákat emelik ki. A HVG (bal, független) és a 444 (bal, független) kifejezetten kritikus a kormányzati magyarázatokkal szemben, rámutatva, hogy más EU-s országok, köztük a német gazdaság is jobban teljesített éves alapon, mint Magyarország, és a cseh gazdaság növekedése is sokkal erősebb volt. A 444 címei ("Nagy Mártonék szerint a 0,2 százalékos éves növekedés a reális háború idején, de Európában szinte ennél csak jobban nőttek a gazdaságok", "Repülőrajtnak sovány: a második negyedévben 0,2 százalékkal nőtt, de a félév egészében 0,1 százalékkal visszaesett a gazdaság") egyértelműen bírálják a kormányzati narratívát.

  • Az Origo és a Magyar Nemzet (mindkettő jobb, nem független) a kormányzati álláspontot hangsúlyozza, miszerint a háború a fő oka a lassú növekedésnek, és a fogyasztás, valamint a kormányzati intézkedések tartják felszínen a gazdaságot. Ezek a cikkek kevésbé kritikusak az adatokkal szemben, és a kormányzati programokat emelik ki pozitívumként.

Frissítve: 2025. 07. 30. 18:41