Vegyes képet mutat a magyar gazdaság a második negyedévben: elkerülték a recessziót, de a növekedés szerény maradt

24,2% 12,1% 51,5% 12,1%

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2025 második negyedévében az előző negyedévhez képest 0,4%-kal, az előző év azonos időszakához képest 0,2%-kal nőtt. Az első félévben azonban 0,1%-os visszaesés volt tapasztalható. A növekedést elsősorban a szolgáltatások, különösen az információ és kommunikáció ág húzta, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaságot. A technikai recessziót sikerült elkerülni. Az elemzők többsége a várakozásokat felülmúló, de továbbra is stagnálás közeli állapotot lát. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2025-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 1%-ra módosította, és a háború végétől vár gyorsabb növekedést. A német gazdaság zsugorodása és a cseh gazdaság jelentősen magasabb növekedési üteme is szóba került a cikkekben.

Főbb pontok

  • 1

    Magyarország GDP-je 2025 második negyedévében az előző negyedévhez képest 0,4%-kal, az előző év azonos időszakához képest szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,2%-kal nőtt.

  • 2

    Az első félévben a gazdaság teljesítménye szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,1%-os visszaesést mutatott az előző év azonos időszakához képest.

  • 3

    A növekedéshez leginkább a szolgáltatások, különösen az információ és kommunikáció ág járult hozzá, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaságot.

  • 4

    A technikai recessziót (két egymást követő negyedéves visszaesést) sikerült elkerülni.

  • 5

    Az elemzők többsége a várakozásokat felülmúló, de továbbra is stagnálás közeli állapotot lát.

  • 6

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2025-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 2,5%-ról 1%-ra, 2026-ra 4,1%-ról 3,1%-ra módosította.

  • 7

    Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a növekedés üteme a háború végével gyorsulni fog, és a kormányzati intézkedések, mint a fogyasztás támogatása, segítenek a gazdaság felszínen tartásában.

  • 8

    A beruházások továbbra is gyengélkednek, részben az uniós források hiánya és a cégek óvatossága miatt.

  • 9

    A német gazdaság a második negyedévben 0,1%-kal zsugorodott az előző negyedévhez képest, ami negatívan hat a magyar exportra és iparra.

  • 10

    Csehország GDP-je éves összehasonlításban 2,4%-kal nőtt a második negyedévben, ami jelentősen meghaladja a magyar növekedési ütemet.

Portálok közti különbségek

  • A Portfolio, Origo, Magyar Hírlap, Mandiner, Világ Gazdaság, Blikk, Infostart, Pénzcentrum, Index, Magyar Nemzet, Menedzsment Fórum és 24.hu portálok mind a KSH által közzétett GDP adatokról számolnak be, de eltérő hangsúlyokkal és értelmezésekkel.

  • A kormányközeli portálok (Origo, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Világ Gazdaság) hangsúlyozzák a kormányzati intézkedések (pl. családi adókedvezmény, Otthon Start Program) pozitív hatását a fogyasztásra és a gazdaságra, valamint a háború külső tényezőként való szerepét a lassabb növekedésben. Kiemelik, hogy a gazdaság húzóereje a fogyasztás, és a beruházások is egyre meghatározóbbá válnak.

  • A független portálok (444, Telex, Privátbankár, Piac & Profit, Menedzsment Fórum, 24.hu, Magyar Hang, HVG) kritikusabban viszonyulnak a kormányzati kommunikációhoz. A 444 és a Telex "kiábrándító" vagy "sovány" eredményként értékeli az adatokat, hangsúlyozva, hogy a "repülőrajt" elmaradt, és az első félév összességében visszaesést hozott. Kiemelik a kormány korábbi, túlzottan optimista előrejelzéseinek többszöri módosítását.

  • A Privátbankár és a Piac & Profit a cseh GDP-növekedést (2,4%) állítja szembe a magyarral (0,2%), ezzel rávilágítva a magyar gazdaságpolitika esetleges gyengeségeire, és megkérdőjelezve a külső tényezők kizárólagos felelősségét.

  • Az Economx és a Portfolio a német gazdasági adatokra is kitér, jelezve, hogy Németország zsugorodása negatívan hat a magyar exportra és iparra. Az Economx említi a forint reakcióját is a GDP adatokra.

  • A Portfolio és a Pénzcentrum részletesebben elemzi a költségvetési mozgásteret és a hitelminősítők lehetséges reakcióit a kormányzati költekezésre, felhívva a figyelmet a kockázatokra.

  • A 444 és a Telex részletesebben kitér az egyes ágazatok (ipar, mezőgazdaság, építőipar, szolgáltatások, turizmus, kereskedelem) teljesítményére, alátámasztva az elemzői véleményeket konkrét adatokkal, ahol lehetséges.

Frissítve: 2025. 07. 30. 11:51