Júl 28, 2025 • 09:59

Mandiner
Júl 28, 2025 • 09:59
Mandiner
Júl 28, 2025 • 09:35
Mandiner
Júl 28, 2025 • 09:25
Infostart
Júl 28, 2025 • 09:10
Magyar Hírlap
Júl 28, 2025 • 08:49
Mandiner
Júl 28, 2025 • 08:05
Világ Gazdaság
Júl 28, 2025 • 08:00
Infostart
Júl 28, 2025 • 07:47
Index
Júl 28, 2025 • 07:40
Economx
Júl 28, 2025 • 07:35
Demokrata
Júl 28, 2025 • 07:29
Magyar Hírlap
Júl 28, 2025 • 07:24
Magyar Nemzet
Júl 28, 2025 • 07:05
Economx
Júl 28, 2025 • 06:31
Világ Gazdaság
Júl 28, 2025 • 09:57
Privátbankár
Júl 28, 2025 • 09:13
Magyar Hang
Júl 28, 2025 • 08:27
Portfolio
Júl 28, 2025 • 07:07
Menedzsment Fórum
Júl 28, 2025 • 06:10
Privátbankár
Júl 28, 2025 • 05:18
Magyar Hang
Júl 28, 2025 • 05:05
Piac & Profit
Júl 28, 2025 • 09:55
HVG
Júl 28, 2025 • 09:04
Telex
Júl 28, 2025 • 08:59
HVG
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között vámmegállapodás született, amelynek értelmében az uniós exportra 15%-os általános vámot vetnek ki az USA-ban. A megállapodás magában foglalja az EU azon vállalását, hogy jelentős mennyiségű amerikai energiát vásárol, és beruházásokat hajt végre az Egyesült Államokban. A megállapodásról vegyes vélemények láttak napvilágot: míg egyesek, mint Donald Trump és Ursula von der Leyen, sikerként értékelik, mások, mint Szijjártó Péter, Orbán Viktor, a német iparszövetség és az Európai Parlament Kereskedelmi Bizottságának elnöke, Bernd Lange, kritikusan nyilatkoztak, hátrányosnak és egyoldalúnak tartva azt Európa számára. A piaci reakciók általánosságban pozitívak voltak, a tőzsdék emelkedtek.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok 15%-os általános vámtarifában állapodott meg az uniós export túlnyomó részére, beleértve az autóipart, félvezetőket és gyógyszereket.
A megállapodás értelmében az EU 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát (LNG, olaj, nukleáris üzemanyag) három év alatt, és további 600 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban, beleértve katonai technológiákat.
Számos stratégiai termékre, mint például repülőgépekre, bizonyos vegyi anyagokra és nyersanyagokra nulla vámtarifát alkalmaznak.
Az acél- és alumíniumvámokról külön kvótarendszer bevezetését tervezik, de a jelenlegi 50%-os vámok továbbra is érvényben maradnak.
Szijjártó Péter és Orbán Viktor is bírálta a megállapodást, Brüsszel vezetőségváltását sürgetve, és azt állítva, hogy az EU rosszabb feltételeket kapott, mint az Egyesült Királyság.
A német Kiel Institute for the World Economy (IfW) szerint a megállapodás 0,15%-os GDP-csökkenést okozhat Németországban, ami 6,5 milliárd eurós veszteséget jelentene.
A német iparszövetség (BDI) „katasztrofális jelzésnek” nevezte a megállapodást, de elismerte, hogy elkerülték a további eszkalációt.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pozitívnak tartja a megállapodást, de a részleteket még vizsgálni kell.
Bernd Lange, az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke egyoldalúnak és kiegyensúlyozatlannak minősítette az egyezményt, amely szerinte alááshatja az EU gazdasági stabilitását.
A tőzsdék, köztük a BUX, emelkedéssel reagáltak a megállapodás hírére, a forint is erősödött.
A Mandiner (jobboldali, kormányközeli) és az Origo (jobboldali, kormányközeli) cikkek hangsúlyosan kritizálják az EU-USA vámmegállapodást, „lábon lőtte magát az Európai Unió” és „bajt hoz Európára” címmel, kiemelve Szijjártó Péter és Orbán Viktor negatív véleményét, valamint a német iparszövetség bírálatát. A Mandiner külön cikkben említi Clemens Fuest szakértő véleményét, aki megalázónak tartja az egyezményt az EU számára.
A Privátbankár (közép, kormánytól független) és a Portfolio (közép, kormánytól független) cikkek kiegyensúlyozottabban közelítik meg a témát, bemutatva a piaci reakciókat (tőzsdei emelkedés, forint erősödés) és a megállapodás pozitívumait (pl. a korábbi, magasabb vámtarifák elkerülése), miközben említik a kritikákat is (pl. német iparszövetség, Orbán Viktor).
A HVG (baloldali, kormánytól független) cikkek rövidebbek, a „Szijjártó szerint az USA–EU-vámmegállapodás is azt bizonyítja, hogy Brüsszel alkalmatlan” cím egyértelműen Szijjártó véleményét tükrözi, míg a „Katasztrofális” vs. „Pozitív” - erősen szórnak az első reakciók az USA-EU vámegyezményre” cím a vélemények sokszínűségére utal.
A Magyar Hang (közép, kormánytól független) részletesebben elemzi a megállapodás tartalmát, kiemelve a 15%-os vámot és az amerikai energiavásárlásokat, miközben Szijjártó Péter aggodalmát „kissé nehezen érthetőnek” nevezi, utalva a megállapodás esetleges pozitívumaira az autóipar számára. Emellett idézi Orbán Viktor kritikáját is.
A Világ Gazdaság (jobboldali, kormányközeli) cikkek a piaci reakciókra (OTP, forint erősödése) és a német iparszövetség kritikájára fókuszálnak, de bemutatják a megállapodás részleteit is, beleértve a befektetési és energiavásárlási vállalásokat.
Az Infostart (jobboldali, kormányközeli) és a Demokrata (jobboldali, kormányközeli) cikkek Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyilatkozatait helyezik előtérbe, hangsúlyozva Brüsszel alkalmatlanságát és a megállapodás hátrányos voltát Európa számára. Az Infostart és a Demokrata is idézi Giorgia Meloni óvatosan pozitív véleményét.
A Telex (baloldali, kormánytól független) cikk a német Kiel Institute for the World Economy (IfW) számításaira hivatkozva konkrét gazdasági veszteségeket prognosztizál Németország és az EU számára, kiemelve a német autóipar érintettségét, és Orbán Viktor véleményét is megemlíti.
Az Economx (jobbközép, kormánytól független) cikkek bemutatják a német kancellár, Friedrich Merz és a német iparszövetség (BDI) eltérő álláspontját, valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök véleményét, ezzel is a megosztott európai reakciókat hangsúlyozva.
A Kontroll (jobbközép, kormánytól független) cikk „kereskedelmi tűzszünetnek” nevezi a megállapodást, kiemelve a vámok csökkentését a korábbi fenyegetésekhez képest, és a stratégiai termékek vámmentességét. Ugyanakkor megemlíti a brüsszeli és francia bírálatokat is.
A Menedzsment Fórum (közép, kormánytól független) cikkek hasonlóan a Privátbankárhoz és az Economxhoz, vegyes reakciókat mutatnak be, kiemelve Merz elégedettségét és Lange elégedetlenségét, valamint a BDI kritikáját.