Vita az EU költségvetéséről, kárpátaljai templomgyújtás és politikai reakciók

1,4% 40,5% 12,2% 28,4% 17,6%

Magyar Péter nem vett részt az agrártámogatásokról szóló EP-bizottsági üléseken

Júl 18, 2025 • 19:33

Demokrata

Rekordösszeget adna az EU Magyarországnak, Orbán mégsem...

Júl 18, 2025 • 18:35

Kontroll

Rugalmasságot csak az EU kapna

Júl 18, 2025 • 18:20

Magyar Hírlap

Hoppá! Ennyivel mennek fel az árak Ausztriában

Júl 18, 2025 • 17:46

Magyar Nemzet

Templomgyújtás Kárpátalján: orosz–magyar információs művelet zajlik a háttérben?

Júl 18, 2025 • 17:46

Index

A diplomata, aki kameránk előtt tépte szét Fidesz-tagkönyvét – Kompország

Júl 18, 2025 • 19:15

Magyar Hang

Bóka: Ez a költségvetés brutális politikai nyomásgyakorlási eszköz

Júl 18, 2025 • 17:02

24.hu

Radikális változás jön az uniós pénzek elosztásában, ettől tarthat a magyar kormány

Júl 18, 2025 • 17:00

Portfolio

Lélegeztetőgépen tartott mezőgazdaság?

Júl 18, 2025 • 16:55

Magyar Hang

Felgyújtott templom: külső erőket sejtet a kárpátaljai egyházmegye vezetése

Júl 18, 2025 • 14:10

Blikk

Bóka János semmi jót nem lát az Európai Bizottság költségvetési javaslatában

Júl 18, 2025 • 18:58

Telex

Élesen bírálta Orbánt a lengyel külügyminiszter

Júl 18, 2025 • 16:13

Népszava

Költségvetési biztos: Félreértés, hogy a gazdák kevesebb pénzt kapnának az új EU-s költségvetésben

Júl 18, 2025 • 15:23

Telex

Fact-check: Tényleg a teljes költségvetésének negyedét adná Ukrajnának az EU a következő hét évben?

Júl 18, 2025 • 15:13

Telex

37,7 milliárd euró – ennyi járna Magyarországnak a költségvetésből, amit Orbán a „büdös életbe” nem fog megszavazni

Júl 18, 2025 • 13:12

HVG

A cikkek az Európai Unió új, 2028-2034 közötti hétéves költségvetési tervezetével, a kárpátaljai görögkatolikus templom felgyújtásával, valamint a magyar belpolitikai szereplők, különösen Orbán Viktor és Magyar Péter megszólalásaival foglalkoznak. A költségvetési javaslatról eltérő vélemények alakultak ki a magyar kormány és az ellenzék, illetve az uniós intézmények között, főként az Ukrajnának szánt források és az agrártámogatások csökkentése miatt. A kárpátaljai incidens kapcsán a magyar kormány magyarellenes atrocitásról beszél, míg más források orosz provokációt feltételeznek. Emellett a cikkek kitérnek a lengyel külügyminiszter Orbán Viktort bíráló kijelentéseire és a magyar politikai reakciókra is.

Főbb pontok

1
Az Európai Bizottság új, 2028-2034 közötti hétéves költségvetési javaslata 2000 milliárd eurós keretösszeggel számol, ami jelentős növekedés a korábbi ciklushoz képest.
2
A javaslat szerint a kohéziós és agrártámogatásokat egyetlen közös rendszerbe olvasztanák, és a tagállamok számára kötelező Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek alapján történne a pénzek felhasználása.
3
Magyarország számára 37,7 milliárd euró támogatás lenne lehívható az új keretből, ami nominálisan több, mint az előző ciklusban, de reálértéken az infláció miatt csökkenést jelenthet.
4
A magyar kormány, élén Orbán Viktorral és Bóka János miniszterrel, elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, főként az Ukrajnának szánt jelentős források és a jogállamisági feltételrendszer szigorítása miatt.
5
Orbán Viktor szerint a költségvetés 20-25%-a Ukrajnába áramlana, és a tervezet célja Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítése, amit ő elutasít.
6
Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa szerint félreértés, hogy a gazdák kevesebb pénzt kapnának, és a javaslat rugalmasabb, hatékonyabb forrásfelhasználást tesz lehetővé.
7
A kárpátaljai Palágykomorócon egy görögkatolikus templomot felgyújtottak és magyarellenes feliratokkal csúfítottak el, ami széles körű felháborodást váltott ki Magyarországon.
8
A magyar kormány az esetet magyarellenes atrocitásnak tekinti, és Szijjártó Péter berendelte Ukrajna budapesti nagykövetét, valamint három ukrán tisztségviselő kitiltását kezdeményezte Magyarországról.
9
Az ukrán hatóságok és több szakértő szerint a templomgyújtás orosz információs-pszichológiai művelet része lehet, amelynek célja az etnikai feszültségek szítása Kárpátalján.
10
Beke Mihály András diplomata kamerák előtt tépte szét Fidesz-tagkönyvét, tiltakozva Orbán Viktor nemzetpolitikája ellen, különösen a George Simion melletti kiállása miatt.
11
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter élesen bírálta Orbán Viktort, mondván, Magyarországot az EU legszegényebb országává tette, és Putyinnal együttműködve szabotálja az Uniót, amire Szijjártó Péter is reagált.
12
Magyar Péter bírálta Orbán Viktort a hatvanpusztai birtokkal kapcsolatban, hazugsággal vádolva a miniszterelnököt, amiért apja gazdaságának nevezi a birtokot.

Portálok közti különbségek

•
**Agrártámogatások és EU költségvetés:** - A kormányközeli portálok (Demokrata, Origo, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Világ Gazdaság, Mandiner) egyöntetűen azt hangsúlyozzák, hogy az új uniós költségvetés elfogadhatatlan Magyarország számára, mivel jelentős forrásokat vonna el a mezőgazdaságtól, és aránytalanul nagy összeget, a teljes költségvetés 20-25%-át Ukrajnának juttatná. Kiemelik Bóka János és Orbán Viktor kritikáit, miszerint a tervezet Ukrajna EU-csatlakozását készíti elő, és politikai nyomásgyakorlási eszközként is szolgálna a jogállamisági feltételek szigorításával. Azt is megjegyzik, hogy Magyar Péter nem vett részt az agrártámogatásokról szóló EP-bizottsági üléseken, ami szerintük a gazdák érdekeinek elárulása. - A független, baloldali és középpárti portálok (Telex, Portfolio, HVG, 24.hu, Magyar Hang, Qubit, Economx) árnyaltabb képet festenek. A Telex fact-check cikke szerint a 20-25%-os ukrán támogatás túlzó, valójában a költségvetés 5%-áról van szó, és a többi összeg a „Globális Európa” alapba tartozik, vagy a korábbi hitelek törlesztésére megy. A Portfolio és a Qubit részletesen elemzi az agrártámogatások átalakítását, kiemelve, hogy a tervezet a kisebb gazdaságokat és a fiatal gazdákat segítené, míg a nagybirtokok támogatása csökkenne. A Qubit szerint a magyar gazdák 97-98%-át nem érintené hátrányosan a változás, és a rendszer az innovációt ösztönözné. A Telex említi Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosának álláspontját, miszerint félreértés, hogy a gazdák kevesebb pénzt kapnának. **Kárpátaljai templomgyújtás és ukrán-magyar viszony:** - A kormányközeli portálok (Index, Origo, Mandiner, Demokrata, Magyar Nemzet, Blikk, Magyar Hírlap) egyértelműen magyarellenes atrocitásként kezelik a templomgyújtást, és Orbán Viktor, valamint Szijjártó Péter nyilatkozatait idézik, miszerint az ukrán hatóságok felelősek, és szankciókat kell bevezetni. Az Origo és a Mandiner hosszasan sorolja a korábbi magyarellenes incidenseket Kárpátalján, megerősítve a kormány narratíváját. - A független portálok (Magyar Hang, Index véleménycikk, Piac & Profit, HírKlikk, 24.hu) óvatosabban fogalmaznak. A Magyar Hang és a Blikk idézi a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye közleményét, miszerint „rossz szándékú külső erők” állhatnak a gyújtogatás mögött, és nem ukránok. Az Index véleménycikke és a Piac & Profit Oroszország-szakértőkre hivatkozva felveti, hogy az orosz titkosszolgálat állhat a provokáció mögött, célul az etnikai feszültségek szítását jelölve meg. A HírKlikk egy Reddit posztra hivatkozva kétségbe vonja a felirat eredetiségét, és Kántz Csaba elemzőt idézi, aki szerint egy ukrán-magyar határkonfliktus Orbán hatalmának megerősítését szolgálhatja. **Orbán Viktor interjúi és reakciók:** - A kormányközeli és jobboldali portálok (Demokrata, Origo, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Világ Gazdaság, Mandiner, Magyar Jelen) részletesen beszámolnak Orbán Viktor Kossuth Rádiós és Ultrahang podcast interjúiról, kiemelve az EU költségvetésével, Ukrajnával, a gazdasággal és a Hatvanpuszta-üggyel kapcsolatos álláspontját. Ezek a cikkek általában megerősítik a kormányfő narratíváját, és pozitívan értékelik a megszólalásait. - A független és baloldali portálok (24.hu, Magyar Hang, HVG, Népszava, Index, 444, Economx, ATV) kritikusabban viszonyulnak Orbán Viktor nyilatkozataihoz. Magyar Péter, Dobrev Klára, Jakab Péter és Pottyondy Edina is hazugsággal, csúsztatással vagy a valóság elferdítésével vádolja a miniszterelnököt, különösen a Hatvanpuszta, a devizahitelek és az ukrán-magyar viszony kapcsán. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Indexen azt elemzi, hogy Orbán „amit nem mondott ki, az talán még fontosabb”, és a „félelemből felépített” jövőképet kritizálja.