Júl 24, 2025 • 15:01

Világ Gazdaság
Júl 24, 2025 • 15:01
Világ Gazdaság
Júl 24, 2025 • 12:41
Magyar Nemzet
Júl 24, 2025 • 11:11
Origo
Júl 24, 2025 • 11:06
24.hu
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy olyan törvényt írt alá, amely korlátozza a Nemzeti Korrupcióellenes Nyomozóhivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség (SZAP) függetlenségét, a főügyészség alá rendelve őket. Ez a lépés széleskörű belföldi tüntetéseket és nemzetközi aggodalmakat váltott ki az Európai Unió részéről, amely az EU-csatlakozás és a pénzügyi támogatások feltételeként tekint a korrupcióellenes szervek függetlenségére. Zelenszkij eredetileg orosz befolyással indokolta a módosítást, de a nyomás hatására új törvényjavaslatot ígért, amely megerősíti a korrupcióellenes intézmények függetlenségét. A kritikusok szerint a törvény a hatalom koncentrációját és a demokratikus keretek szűkülését célozza, és demoralizálja a fronton harcoló katonákat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírt egy törvényt, amely korlátozza a Nemzeti Korrupcióellenes Nyomozóhivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség (SZAP) függetlenségét, a főügyészség alá rendelve őket.
A törvény elfogadása után Ukrajna több városában, köztük Kijevben, Lvivben, Dnyipróban és Odesszában tömegtüntetések robbantak ki.
Az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Marta Kos bővítésért felelős biztos, aggodalmukat fejezték ki, hangsúlyozva, hogy a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem elengedhetetlen Ukrajna EU-csatlakozásához és a pénzügyi támogatásokhoz.
Zelenszkij azzal indokolta a törvény módosítását, hogy meg kell szüntetni a szervezetekben lévő orosz befolyást, bár erre nem mutatott be bizonyítékot.
Az elnök a belföldi és nemzetközi nyomás hatására bejelentette, hogy új törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek, amely megerősíti a korrupcióellenes intézmények függetlenségét.
Ellenzéki képviselők és civil szervezetek szerint a törvény a hatalom koncentrációját és a demokratikus keretek szűkülését célozza, és veszélyezteti az ország nemzetközi támogatottságát.
A katonák is aggodalmukat fejezték ki, mondván, hogy a törvény demoralizálja a fronton harcolókat és gyengíti Ukrajna ellenálló képességét.
A Politico szerint Ukrajna belső, félig autokratikus vezetése is ellensége az országnak, mivel egyre több hatalmat ragad magához és megfélemlíti a kritikusokat.
A Világ Gazdaság és az Economx hangsúlyozza Zelenszkij hátraarcát és az új törvényjavaslat ígéretét, kiemelve a belföldi és nemzetközi nyomást.
A Privátbankár és a Menedzsment Fórum rövidebb, lényegre törőbb összefoglalót ad, főként a tömegtüntetésekre adott válaszként mutatva be Zelenszkij lépését, és a Guardianre hivatkoznak.
A Magyar Nemzet és az Origo részletesebben elemzi a korrupcióellenes rendszer leépítésének veszélyeit, Mikola Mjagkov ukrán jogász véleményét idézve, és kritikusabb hangnemet üt meg Zelenszkij lépéseivel szemben, a demokratikus visszalépést hangsúlyozva.
A 24.hu kiemeli a katonák és civilek tiltakozását, valamint a törvény társadalmi egységre és uniós csatlakozásra gyakorolt lehetséges negatív hatásait, konkrét idézetekkel alátámasztva a demoralizációt.
A Magyar Hírlap és a Mandiner (a Politico alapján) azt állítja, hogy Ukrajna saját vezetése a belső ellenség, és Zelenszkij a korrupciós ügyek elfedése miatt korlátozza a szervek hatáskörét, orosz befolyásra hivatkozva, bizonyítékok nélkül. A Mandiner emellett egy külön cikkben Orbán Viktor álláspontjával hozza összefüggésbe az EU vezetőinek aggodalmait.
A Mérce a legkritikusabb és legmélyebb elemzést nyújtja, Zelenszkij lépését a „sorosistákra” való lecsapásként értelmezi, és az „új nemesség” (nyugati pénzből élő NGO-k) és a „politikai kapitalisták” közötti harcként írja le a helyzetet. Kiemeli a háborús helyzet romlását és a hatalomkoncentráció veszélyeit, valamint a mozgósítás körüli visszaéléseket.
Az ATV az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen aggodalmaira fókuszál, hangsúlyozva a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem fontosságát az EU-csatlakozás szempontjából.